Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 17 (232. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc):
1625 A 25. § pedig azt mondja ki, az országgyűlési biztos jogosult arra, hogy joghézag vagy má s jogi anomália esetén a jogalkotó szervhez forduljon, ez a szerv lehet maga az Országgyűlés is. Ennek következtében valójában nem oldottuk meg azt a problémát, amit meg akartunk oldani, nem is lenne helyes egyébként ezt a problémát a maga teljességében me goldani, tudniillik ezekben az esetekben az ombudsman, éppúgy, mint más jogosítványait is gyakorolva, nem ügydöntő szervként, hanem figyelemfelhívó, szignalizáló, a közvéleményt támogató, tájékoztató szervként tevékenykedik. Mint közismert, az ombudsman fő fegyvere a nyilvánosság, és ezeket az eszközöket, a nyilvánossághoz fordulás különféle formáit ilyen esetekben akár az Országgyűléssel kapcsolatosan is alkalmazni tudja. Nagyon röviden kitérnék arra, hogy a megszületendő törvény, a mostani törvényjavaslat , mint erre Kósáné Kovács Magda képviselőtársam már az előző felszólalásában utalt, valóban egyfajta korlátozást kíván megállapítani mind az ügyészség esetében, mind a közjegyzőknél, mind a bírósági végrehajtóknál. Jeleznem kell, nem azt kifogásolta az Alk otmánybíróság, hogy ilyen szervekkel kapcsolatosan jogosítványai lehetnek az ombudsmannak, hanem azt kifogásolta, hogy az alkalmazott kategóriák nem feleltek meg a jogbiztonság követelményének. Van olyan ombudsman Európában, a svéd ombudsman, akinek a bíró ságokkal kapcsolatosan is vannak bizonyos jogosítványai, és ez a svéd igazságszolgáltatási rendszerben semmiféle ellentmondást nem idéz elő. Nagyon röviden utalnom kell arra is, hogy a taxációnak is megvannak a maga csapdái. Akármennyire is fontos egy pozi tív taxáció, és mellétéve egy negatív taxáció, előfordulhat, hogy valamely szerv például mind a kettőből kimarad; ez történt például a briteknél, ahol 1967ben szabályozták a parlamenti biztos intézményét, s mind a pozitív taxáció, mind a negatív taxáció o lyan volt, hogy nem tartalmazta például az állami közszolgáltató szerveket, amelyek monopolhelyzetben voltak. Ennek következtében rendkívül nehéz volt abban a kérdésben állást foglalni, hogy ezekre az ottani parlamenti biztos jogköre kiterjede, avagy sem. Végezetül nagyon röviden érintenék egy olyan kérdést, amely mellőzhetetlen, s amely lényegében egy olyan kiterjesztő lépést eredményez, amely az ombudsmani jogosítványokat valóban elég erőteljesen korlátozza. Ez pedig az, hogy a titkos információgyűjtést végző szervek körének szélesedésével egyben növekszik az a kör is, amely az ombudsman számára iratbetekintési jogkorlátozást jelent. Eddig 37 pont sorolta fel ezeket, most 58 pontban lennének felsorolva azok az irattípusok, amelyekbe az ombudsman nem, vagy csak korlátozásokkal tekinthet be. Ebből a körből külön kiemelném az APEH Bűnügyi Igazgatósága helyzetét. Az Alkotmánybíróság ugyanis az idén nemcsak az ombudsmantörvény néhány elemét semmisítette meg, hanem a 31/2001. számú, július 11ei határozatával - igaz, 2002. december 31ei hatállyal - megsemmisítette az 1998. évi XCIII. törvény több rendelkezését; azokat a rendelkezéseket, amelyek felhatalmazzák ezt a szervezetet arra, hogy titkos információgyűjtést folytassanak. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy nem megfelelő többséggel születtek ennek a törvénynek a hatályon kívül helyezendő rendelkezései, ezeket kétharmaddal kellett volna elfogadni. Alkotmányellenes volt az, hogy a rendőrségi törvényből a titkos információgyűjtésre vonatkozó szabályokat át emelték az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról szóló új törvénybe. Ennek következtében ma is alkotmányellenesen folytatja a titkos információgyűjtést ez a nyomozó hatóság. Annak pedig nem látjuk lehetőségét, hogy egy alkotmányellenesen működő szervet m ég külön védjünk oly módon, hogy az ombudsman számára az irataiba való betekintés jogát korlátozzuk. Ennek következtében a törvényjavaslatnak ez az eleme a szocialisták számára elfogadhatatlan. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártá t.) Végezetül jelzem: a szocialisták csak akkor tudják elfogadni ezt a törvényjavaslatot, ha a módosító indítványait a többség figyelembe veszi. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) :
