Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 17 (232. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP):
1624 DR. WIENER GYÖRGY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Politikai Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Abban közmegegyezés születhet ebben a parlamentben, hogy a törvényjavaslat hátterében egy alkotmánybírósági döntés húzódik meg. A 7/2001. számú alkotmánybírósági határozat a jogbizton ság elvére hivatkozva megsemmisítette az ombudsmanokról szóló 1993ban elfogadott törvény 29. § (1) bekezdésének néhány elemét, s ennek következtében joghézag állna elő akkor, ha 2001. december 15e után nem lépne hatályba ezek helyébe új törvényi rendelke zések sora. Ennek következtében az Országgyűlés valóban kényszerhelyzetbe került, döntenie kell, ám ezt a döntést megfelelő széles politikai konszenzus alapján kell meghoznia. Közismert, hogy kétharmados törvényről van szó, ugyanakkor ennek a kétharmados t örvénymódosításnak a benyújtását nem előzte meg hatpárti egyeztetés. Egy hatpárti egyeztetés lehetővé tette volna, hogy olyan javaslat kerüljön a Ház elé, amely valamennyi parlamenti politikai erőnek a támogatását bírja. Ennek hiányában az ellenzéki pártok nak csupán arra nyílik lehetőségük, hogy módosító indítványokkal fejezzék ki saját álláspontjukat, s egyben kérjék a kormányzati többséget arra, hogy ezeket a módosító indítványokat fogadják el. Ám ebben az esetben, éppen azért, mert kétharmados törvényről van szó, az ellenzék politikai ereje, súlya jóval nagyobb. Semmiképpen nem célunk az, hogy joghézagok maradjanak, de az sem célunk, hogy olyan törvény szülessen, amely nem bírja a Házban a széles körű konszenzust; olyan törvény szülessen, amely bizonyos t erületeken azért mégiscsak csorbítja az országgyűlési biztosok feladat- és hatáskörét - gondolok itt természetesen nemcsak a biztosra, hanem általános helyettesére is. (17.20) Abban az alapkérdésben, hogy úgynevezett államhatalmi szervvel, más szóval, az O rszággyűléssel kapcsolatosan lehete az állampolgári jogok országgyűlési biztosának bármiféle jogosítványa, ezzel összefüggésben úgy gondolom, nem lehet arról beszélni, hogy nincs megegyezés, hiszen - minden ellenkező vélekedéssel szemben - az Országgyűlés tevékenységét a biztosok közvetlenül nem érintették. Az Alkotmánybíróság határozata egyértelműen kimondta, hogy az államhatalmi szerv egy meghaladott államelméleti felfogás meghatározó jelentőségű kategóriája, ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról, hogy ezt a kifejezést a ma hatályos alaptörvény tartalmazza. Az alkotmány 19. §ának (1) bekezdése úgy fogalmaz, hogy a Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve az Országgyűlés. Az államhatalmi szó tehát benne van a hatályos alkotmán yban, része a mai alkotmányos fogalmi rendszerünknek. Meg kell jegyeznem, hogy az államhatalmi kifejezésnek természetesen van egy szélesebb értelme: átfogja valamennyi állami szervet, mint erre egyébként az Alkotmánybíróság a határozat indoklásában utal is , de ennek ellenére mindenki világosan tudja, hogy ez a kifejezés az alkotmányban kizárólag az Országgyűléssel kapcsolatosan fordul elő. Milyen is valójában a parlament és az ombudsmanok viszonya? Kétségtelen - erre az előbb már utaltam , hogy az ombudsma n közvetlenül nem járt el a parlament döntéseivel kapcsolatosan, ám a ma hatályos törvény 22. és 25. §a közvetett lehetőséget biztosít az országgyűlési biztosnak arra, hogy a parlament tevékenységét valamilyen módon mégiscsak befolyásolja. A 22. § alkotmá nybírósági indítványozási jogokat ad az ombudsmannak, olyan esetekben is, amikor korlátozott az indítványozók köre, mint például az alkotmányértelmezésnél, illetőleg jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatánál. Mind a két esetben arról van szó, hogy parlamenti döntést, akár törvényt is, az ombudsman megkérdőjelezhet, az Alkotmánybírósághoz fordulhat, és az alkotmányértelmezés alapvetően befolyásolhatja a törvényhozás tevékenységét, a döntéseit. Ez egyébként meg is történt 1997 szeptemberében , amikor az ombudsman alkotmányértelmezést kért a népszavazással kapcsolatosan, és az alkotmánybírósági határozatnak nagyon komoly belpolitikai következményei voltak.
