Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 17 (232. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1620 törvénybe - tudjuk, hogy nagy számú korábbi terminológiában a fegyveres testület tartozik ebbe a körbe. Új elem a javaslatban a nyomozó hatóság mint az ombudsman által vizsgálható szervezet nevesítése. A nyomozó hatósági funkció az ala pvető jogok szempontjából igen nagy fontosságú, mert ez az a közhatalmi megnyilvánulás, amely súlyos alapjogi visszásságok forrása is lehet. A nyomozó hatóságok kifejezett szerepeltetése egyértelmű helyzetet teremt e szervek vizsgálatának kérdésében, világ ossá teszi, hogy az ombudsmannak nemcsak a közigazgatási feladatkör vagy a rendészeti szervi minőség alapján, hanem kifejezetten a nyomozati jogkörre tekintettel is van vizsgálódási jogköre. Ezért külön kiemeli a javaslat a nyomozást végző ügyészségi szerv et is, hiszen az ügyészségi nyomozás tartalmilag ugyanolyan tevékenység, mint más nyomozó hatóságoké. Ugyanakkor világossá teszi a javaslat azt is, hogy az ügyészség csak e tevékenysége körében vizsgálható. A pozitív hatásköri felsorolás végül nevesíti a k ötelező tagság alapján működő köztestületet is, e köztestületek ugyanis ellátnak tagjaik felett olyan, szakmai és etikai jellegű felügyeleti jogkört is, amely nem sorolható be aggálytalanul a közigazgatási jogkörök közé, de ezek esetében is felmerül az ala pjogi sérelem veszélye. (Dr. Vidoven Árpádot a jegyzői székben dr. Szabó Erika váltja fel.) Az ombudsman által vizsgálható szervek körének negatív oldalról való meghatározása az Alkotmánybíróság határozatainak gondolatmenetét veszi alapul. Az Alkotmánybíró ság korábban a bíróság tekintetében mondta ki, hogy azt az országgyűlési biztos nem vizsgálhatja. Az Alkotmánybíróság a jelen törvényjavaslat alapjául szolgáló határozatában az Országgyűlés vizsgálhatóságát zárta ki. Megsemmisítette az "igazságügyi szerv" kategóriáját is, mert tisztázatlan e fogalom tartalma, gyakorta ebbe a körbe értik ugyanis az igazságszolgáltatás szerveit, noha a bíróság eleve nem vizsgálható. (17.00) Elemzésünk kimutatta, hogy az igazságszolgáltatáshoz kapcsolódóan működő egyes szervek feladatköre is olyan, amely megkérdőjelezi az országgyűlési biztos jogkörét. Ilyen elsősorban a közjegyző és a bírósági végrehajtó. Mindkettő ugyanis nem peres eljárásokat folytat le, vagyis tevékenységük a tágan értelmezett igazságszolgálta tási funkció fogalomkörébe tartozik. Megállapítottuk, az országgyűlési biztosok eddigi gyakorlata is ezt mutatta, eddigi tevékenységük során ugyanis egyszer sem vizsgálták a végrehajtókat és a közjegyzőket. A törvényjavaslat a negatív listát tehát azoknak a szerveknek a köréből meríti, amelyeknél fogalmilag kizárt az ombudsman jogköre. Rögzíti, hogy az Országgyűlés, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, a bíróság, az ügyészség - kivéve annak nyomozó szervét , valamint a közjegy ző és a bírósági végrehajtó nem minősül a törvény "hatóság" fogalmába tartozónak, így az országgyűlési biztos nem vizsgálhatja tevékenységüket. Tisztelt Országgyűlés! A javaslat a törvénynek az alkotmánybírósági határozat által nem érintett részei tekintet ében is tartalmaz néhány módosítást. Így pontosítja a törvénynek az országgyűlési biztos által kérhető tájékoztatásra vonatkozó szabályait. Ezenkívül kiemelem azokat a rendelkezéseket, amelyek a törvény megalkotása óta nyomozati, illetve titkos információg yűjtési jogot nyert szervek irataiba való betekintés korlátait és az ilyen iratokkal kapcsolatos eljárás rendjét szabályozzák. A törvény ugyanis jelenleg az 1995. évi állapotnak megfelelően tartalmazza a nyomozó hatóságok iratai tekintetében az országgyűlé si biztos vizsgálati jogának korlátait. Az azóta ilyen jogkört nyert szervek hasonló iratai tekintetében azonban nem rendelkezik. A törvénymódosítás abból indul ki, hogy a jogbiztonság megköveteli az azonos jellegű tevékenységet folytató szervek azonos kez elését, az ombudsmani vizsgálhatóság szempontjából is. Ahogyan a nyomozóhatósági jogkör megléte irányadó a vizsgálhatóság során az ügyészség esetében, ugyanúgy az iratok vizsgálhatóságánál is az egységes megközelítés alkalmazása indokolt.
