Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 17 (232. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1619 meghatározásokat. Tette mindezt azért, mert e kifejezések tartalmát a jogbiztonságot sértő mértékben bizonytalannak ítélte. Az indokolás a hatásköri szabályokat értelmezve azt is kifejtette, hogy az országgyűlési biztosok az Országgyűlés szervei, ezért hatáskörük az Országgyűlés közhatalmi tevékenységének vizsgálatára nem terjedhet ki. Az említett rendelkezéseket az Alkotmánybíróság 2001. december 15. napjával semmisítette meg, időt és lehetőséget adva ezzel a jogalkotónak az alkotmányos követelményeknek megfelelő rendelkezések megállapítására. Tisztelt Ház! Az Alkotmánybí róság határozata körültekintő elemzés elvégzését tette szükségessé. Bár a határozat a törvény egyetlen rendelkezésének néhány elemét érintette, ezek alapvető jelentőségűek, mert az ombudsmanok hatáskörének terjedelmével, annak egyértelmű meghatározásával v annak összefüggésben. A javaslat tervezetét széles körben egyeztettük, az országgyűlési biztosok pedig közvetlenül és tevékenyen részt vettek a jogszabály előkészítésében. A benyújtott törvényjavaslat a velük folytatott többszöri, szóbeli és írásbeli egyez tetés eredményeként alakult ki, javaslataik döntő többségét tükrözi. A javaslat legfontosabb vonása, hogy a hatályos törvény szerinti megközelítésmódot megőrizve, az Alkotmánybíróság iránymutatását követve pontosabban határozza meg az országgyűlési biztoso k által vizsgálható szervek körét. Mindenekelőtt le szeretném szögezni, hogy a javaslatnak nem célja az eddigi hatáskörök szűkítése, de ugyanígy azok bővítése sem. Azokban az esetkörökben, ahol bizonytalanság merülhet fel az értelmezés során, alapvetően az ombudsmanok által eddig követett törvényértelmezés és gyakorlat figyelembevételével törekedtünk a meghatározás egyértelműségére. Az Alkotmánybíróság határozata alapján elvégzett elemzés során bizonyossá vált, hogy az ombudsman által vizsgálható szerveket nem lehet egyedileg meghatározni, az államszervezet fejlődése ugyanis újabb és újabb szerveket hoz létre, míg másokat megszüntet; az egyedi jellegű felsorolás gyakori törvénymódosítást igényelne, ennek elmaradása pedig számtalan jogértelmezési problémát ok ozna. Ezért a továbbiakban is csak az lehet a járható út, ha a törvény általános jellegű meghatározást ad. Ez az általános meghatározás egyes esetekben a szervtípust, máshol pedig a feladatkört jelöli meg megkülönböztető ismérvként, az általános jellegű me ghatározás ugyanakkor bizonyos esetekben óhatatlanul igényli a jogalkalmazói értelmezést. Annak érdekében tehát, hogy az eltérő értelmezéseknek a lehető legszűkebb tere legyen, a javaslat kettős meghatározással él a törvényjavaslat szervi hatályának rögzít ésekor: egyrészt tartalmaz egy pozitív felsorolást a vizsgálható szervekről, illetve feladatokról, másrészt - és ez újdonság - tartalmaz egy negatív felsorolást is. Ez utóbbi azokat a szerveket sorolja fel, amelyeket az országgyűlési biztos semmiképpen sem vizsgálhat, még abban az esetben sem, ha netán olyan tevékenységet végeznek, amely a pozitív felsorolás körébe tartozóként is értelmezhető volna. Csakis ezzel a megoldással lehet összeegyeztetni a szükségképpen általános jellegű szervi meghatározást az Al kotmánybíróság határozatának azzal a parancsával, hogy a szabályozás kellően egyértelmű legyen. A negatív taxációs megoldás emellett különösen a jogkereső állampolgárok egyértelmű tájékoztatásának szempontjából indokolt és előnyös, mert egyértelmű eligazít ást nyújt az országgyűlési biztosnak az alapvető jogokat érintő hatásköréről, illetőleg annak korlátairól. A javaslatnak az ombudsman hatáskörét szervezeti oldalról megalapozó "hatóság" fogalmából kiemelném a következőket: A vizsgálható hatóságok között vá ltozatlanul szerepelnek a közigazgatási feladatot ellátó szervek, a közigazgatási jogkörben eljáró egyéb szervek, a fegyveres erők és a nemzetbiztonsági szolgálatok. Külön nevesíti a javaslat a helyi önkormányzatokat, a kisebbségi önkormányzatokat - amelye ket az ombudsmanok egyébként eddig is az önkormányzatok körébe tartozónak értelmeztek és ekként vizsgáltak ; az alkotmánybírósági határozat által bizonytalannak ítélt "rendészeti szerv" helyett pedig a más törvények által alkalmazott "rendvédelmi szerv" g yűjtőfogalom kerül a
