Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 17 (232. szám) - A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - ERKEL TIBOR (MIÉP):
1616 Ezeknek a - közös szóval jellemezve - adatbázisoknak az összeállítása viszonylag nagy szakmai ismeretet, aprólékos munkát és számottevő anyagi ráfordítást igényel, másolásuk viszont az előállítási költség töredékéből megoldható. Ezek részei, alko tóelemei általában nem tekinthetőek eredeti műnek, hanem épp az összegyűjtésük révén áll össze a szellemi alkotás. A törvényjavaslat elfogadását követően az előállító hozzájárulása kellene ahhoz, hogy az adatbázisokat másolat útján továbbterjesszék vagy új rahasznosítsák. Így tilos lesz az adatbázisnak az előállító hozzájárulása nélkül történő adásvétele és bérbe adása is. Ma az ország számára nem a jogdíjakból elnyerhető összeg hiánya okozza a nagyobb kártételt, hanem ennél nagyobb kárt okoz az, hogy a jogi védelem hiánya miatt nálunk számos hiányzó adatbázist nem állítanak össze. Az adatbáziselőállítók számára ugyanis ma nem éri meg a jelentős ráfordítást igénylő munka elvégzése, hiszen a legtöbb esetben a jogtalanul elkészített másolatok is szinte azonnal megjelennek a piacon. Ez a nemzetközi versenyképesség szempontjából is lényeges hátrányt okoz a hazai adatbáziselőállítóknak, mert sok esetben nem tudják felvenni a versenyt a jogi védettséget élvező és szolgáltatásaikkal a magyar adatbázispiacon is megj elenő nyugateurópai cégekkel szemben. A törvényjavaslat átveszi az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló 1975. évi berni egyezmény gyűjtemények védelmére vonatkozó alapelvét is, miszerint a szerzői jogi védelem a gyűjteményes művet megilleti akkor is, ha annak részei, tartalmi elemei nem részesülnek vagy nem is részesülhetnek szerzői jogi védelemben. (Kocsi Lászlót a jegyzői székben Mádai Péter váltja fel.) Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Magam is szerző vagyok, tehát ilyen szempontból is vizsgáltam a törvényjavaslatot, és szétküldtem szerzőtársaimnak az országban. Valamennyien megállapíthatták, hogy a tárca jó előkészítő munkát végzett. A törvényjavaslatot a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja általános vitára alkalmasnak tekinti, és elfogadását támogatja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Erkel Ferenc úr (Derültség.) , a MIÉP képviselője. (16.40) ERKEL TIBOR (MIÉP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt K épviselőtársaim! Engedjék meg, hogy mielőtt néhány mondatban kifejteném a MIÉPfrakció észrevételeit a T/4978. számú, a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvényt módosító javaslatról, figyelmükbe ajánljak egy könyvet. A kezemben tartott mű, "A szerzői jogi törvény magyarázata", címéből is következően nemcsak a törvény paragrafusait foglalja össze, hanem bőséges értelmezést is ad minden cikkelyéhez. Már az 1999es vita során is bebizonyosodott, hogy erre az értelmezésre fölöttébb nagy szükség van és les z a jövőben is. Az érintett szakterület ugyanis nem kifejezetten hétköznapi nyelvet használ, 113 paragrafusa - 16 fejezet összefüggéseinek rendszerében is - nehezen áttekinthető, jobban laikusoknak; feltételezem, hogy hivatásosoknak sem könnyű. Ugyanakkor ismerete, megértése és alkalmazása már egy kezdő, sőt még a tanulmányait folytató fiatal művésznek, tudósjelöltnek - s a többi - is rendkívül fontos. Őszintén örülök, hogy a könyv megalkotásával kapcsolatban még a viták során jelzett kívánságom alig több, mint fél év alatt teljesült, bár nem vagyok annyira öntelt, hogy e kettőt - kívánság és megjelenés - közvetlen kapcsolatba hozzam egymással. Aki az elmúlt percet tiszteletkörnek tekintette, tévedett. Ugyanis az elhangzott mondatok alapozzák meg a T/4978. s zámú törvényjavaslat kritikáját is. A tervezett módosítás lényege egy töredékmondatban kifejezhető, ugyanis az első fejezet - bevezető rendelkezések - 1. §ának (2) bekezdése szerint: "szerzői jogi védelem alá tartozik, függetlenül attól, hogy e törvény me gnevezie, az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül különösen" - itt fejezzük be az idézetet, mert a kettőspont után egy 15 pontból álló, példálózó felsorolás következik,
