Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 17 (232. szám) - A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. FENYVESSY ZOLTÁN, a MIÉP képviselőcsoportja részéről:
1603 szakkérdési ellentét esetében a védelmi, vagy ha az nincsen, a vádlotti indítvány miért ne bírna olyan jelentőséggel, hogy az ellentét feloldására a bíróság köteles legyen elrendelni e bizonyítási eszköz alkalmazását. Vagy továbbmegyek: hogyan lehet bizonyítani azt - és erre a Független Kisgazdapárt képviselője is célzott , hogy az előzetes letartóztatás foganatba vételét követően a terhelt esetleg bűnös kapcsolatot tart fenn védőjéve l? Tehát - a Be. szóhasználatát idézem - ki és mivel bizonyítja ezt, kinek a számára bizonyítja ezt? Nem tudjuk támogatni a 88. § (7) bekezdését, amely lehetőséget ad arra, hogy közjegyzői vagy ügyvédi irodában bizonyos esetben a bíróság határozata nélkül is házkutatást lehessen foganatosítani. Bírói döntés alapján - a bírói kar álláspontjával ellentétben - én evidenciának tartom azt, hogy lehessen házkutatást tartani, de bírói engedély nélkül egy közjegyzői vagy egy ügyvédi irodában nem. Ugyanez vonatkozik a 124. §ra is, amely megbontja a védelemhez való garanciális jogot egy olyan képlékeny szóhasználatot alkalmazva, amely pedig a terhelt és az ügyvéd közötti kapcsolat egyik alapfeltétele. Pontosan tudom azt, hogy a megfelelő időtartamú részletes vita sor án e kérdésekre még vissza fogunk és fogok térni, de néhány eset példálózó felsorolásával kénytelen voltam valószínűsíteni azt, hogy a Fórum országgyűlési képviselőcsoportjának szándéka a jobbításra irányul, az eredményes bűnüldözést támogatja, ez a célunk , de szándékunk a védelemhez való jog biztosítása és az is, hogy az igazság mindig alkotmányos keretek között derüljön ki. Ezért kérjük az előterjesztőt benyújtandó módosító indítványaink támogatására, arra, hogy hozzon bennünket olyan helyzetbe, hogy a tö rvényjavaslatot - szakmai becsületünk megtartása mellett - jó szívvel tudjuk megszavazni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az FKGP és az SZDSZ soraiban.) (15.30) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Megköszönöm a képviselő úr felszólalását. Felszólalásra következik Fen yvessy Zoltán képviselő úr, a MIÉP képviselőcsoportja nevében. Öné a szó, képviselő úr. DR. FENYVESSY ZOLTÁN , a MIÉP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök asszony. Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Szokatlan helyzet állt elő azáltal, hogy részben olyan törvény módosítására kerül sor, amely még hatályba sem lépett. Ennek persze pozitív és negatív megközelítése is lehet, de most ennek az elemzésétől eltekintek. Eltekintek azért, mert egy igen nagy léptékű, igen nagy mértékű és nagy jelentőségű módosítási j avaslat van előttünk, az idő pedig rövid ahhoz, hogy belemenjünk még abba is, hogy pozitív vagy negatív egy, még hatályba nem lépett törvényt módosítani. A törvényjavaslat lényegét illetően megpróbálok néhány, általunk problémásnak tekintett elemére rámuta tni a javaslatnak. Messze vezet, és az igazságszolgáltatási szerkezetbe is bele kellene menni ahhoz, hogy lássuk, problémás lehet az, hogy az ügyész a nyomozása során bármely nyomozási cselekmény elvégzésére utasíthat más szervet, azok nyomozását felügyelh eti, de az ő nyomozását nem felügyeli más szerv, legfeljebb az ügyész saját felettese, de más külső szerv nem. Ez persze már megint belemegy abba, hogy célszerűe az ügyészséget önálló szervezetként megtartani vagy pedig valamilyen felügyelet alá helyezni. Szerintem igenis szükség lenne a minisztériumi felügyeletet visszaállítani. Nem tekintjük egészen kimunkáltnak a javaslatnak azt a részét, amelyben a védő hivatalból történő kirendeléséről szól, amire akkor kerülhet sor az előterjesztés szerint, ha ezt az igazságszolgáltatási szerv a terhelt érdekében szükségesnek tartja. Ez egy gumijogszabály, amely így önmagában bizonytalansági tényezőt hordoz. Túl általános a javaslatban meghatározott indokoltság megjelölése. Az okokat pontosabb megközelítéssel, a felté telek behatárolhatóbb megjelölését szükséges a törvényben rögzíteni, mert ennek akár az egész eljárásra kiható következményei lehetnek, hogy mikor kell vagy mikor nem kell a terhelt érdekében kirendelni védőt.