Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 17 (232. szám) - A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. HACK PÉTER, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
1599 Tisztelt Képviselőtársaim! A nyomozás és a tárgyalás egymáshoz való viszonyában a '98as törvényjavaslat, az előző kormány által benyújtott törvényjavaslat éppen hogy vissza akart térni a magyar hagyomány okhoz; ahhoz a magyar hagyományhoz, amit az 1896os büntető perrendtartás fogalmazott meg, amely nevében is azt mondta, hogy csak a per részével foglalkozik, az azt megelőző rész a per előkészítésének része volt. Ezzel a hagyománnyal a szocialista jog szak ított, amikor a nyomozást tette az eljárás központi részévé - erről tankönyvek és hosszú tanulmányok születtek , a nyomozás önálló, fő szakasszá vált, amely egyébként azzal a következménnyel is járt, hogy a nyomozásban dőltek el az ügyek érdemben. Ha ma m egnézzük a statisztikákat, azt látjuk, hogy valamennyi megindult büntetőeljárás 60 százalékát megszüntetik a nyomozási szakaszban, mindössze 40 százalék jut át a tárgyalási szakaszba. Azok az ügyek pedig, amelyek átjutnak a tárgyalási szakaszba, 98 százalé kban a váddal egyezően dőlnek el. Ebből az következik, hogy ma a büntetőeljárásokban az ügy érdemben a nyomozás szakaszában dől el. Abban a szakaszban dől el, amelynek ura jelenleg a rendőr vizsgáló. Minden tiszteletem azoké a rendőr vizsgálóké, akik rendk ívül nehéz körülmények között, rosszul megfizetetten dolgoznak. Ma Magyarországon egy emberölést kinyomozni kénytelen nyomozó fizetése körülbelül a fele egy adócsalást kinyomozni készülő APEHnyomozóénak. Tehát a mai magyar állam azt üzeni, hogy a fő bűn a z adócsalás, az összes többire kevesebb pénzt és energiát is elég fordítani. Tehát tiszteletem ezeké a nyomozóké, de a részletes adatok azt mutatják, hogy ezek a nyomozók többnyire nem egyetemi végzettséggel rendelkező nyomozók, jelentős részüknek még rend őrtiszti főiskolai végzettségük sincsen; nagyon sokan vannak, akik pedagógus vagy mérnök diplomával lettek bűnügyi vizsgálók. És ha megnézik, hogy hány éves gyakorlattal rendelkeznek, azt tapasztalják, hogy óriási a fluktuáció, óriási a cserélődés a bűnügy i nyomozók területén - nagyon kevesen bírják hosszú távon ezt a munkát. Tehát viszonylag kicsi szakmai gyakorlattal és alacsony jogi szakismerettel rendelkező nyomozók nagy számban végeznek erőn felül munkát ezen a területen. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy ebben az eljárásban a felek jogai - akár a sértett, akár a terhelt, akár a tanúk jogai - nem érvényesülnek, hiszen a nyomozási szakasz a feudális inkvizitórius eljárás elveit tükrözi. Alapvetően az írásbeliség, titkosság, közvetettség jellemző rá, és az, hogy az érintettek korlátozottan kaphatnak tájékoztatást arról, hogy mi történik. Kiknek kedvez ez az eljárás? Nézzék meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy kikből lesznek ma a büntetőügyekben a sztárügyvédek? - megint csak a legnagyobb tiszteletem a kivétel eknek. Azokból lesznek, akik rendőr nyomozók voltak, és ebből lettek ügyvédek, ügyészek voltak, és ebből lettek ügyvédek. Miért? Mert nem a szakmai tudás számít ezekben az eljárásokban, hanem a személyes kapcsolat. Ha a volt rendőr nyomozó ismeri a mai osz tályvezetőt, akkor könnyebben éri el, hogy védence számára kedvező döntés szülessen, mint akkor, ha nagyon jól felkészült, szakmailag abszolút felkészült, és a felek vitájára épülve tudná az ügyet képviselni. A '98as javaslat nem véletlenül akart visszaté rni a magyar történelmi hagyományokhoz. Zárójelben megjegyzem: kétféle hagyomány van. Van egy hagyomány az 1896os Bp. hatálybalépésétől 1949ig, ez egy hagyomány, és '49től '89ig is van egy hagyomány. (15.10) A '98. évi XIX. törvény, tehát a most módosí tani akart Be. a demokratikus hagyományokhoz, az 1900tól 1949ig, tehát az igazságszolgáltatásban demokratikusabb hagyományokhoz akart visszatérni, azokhoz a hagyományokhoz, ahol az ügy érdemben a tárgyaláson dől el. Ezzel függ össze a felek általi kikérd ezés, amely körül nagy vitát kavarunk, de, tisztelt képviselőtársaim, erre az ügyeknek kevesebb, mint 20 százalékában került volna sor, ha bevezetik úgy, ahogy eredetileg tervezték, most is, pedig valószínűleg az ügyek 45 százalékában elő fog kerülni, ha a kormány mostani előterjesztését elfogadjuk. Ez így ilyen szempontból egy álvita, hogy ki kérdez ki a
