Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 17 (232. szám) - A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. HARGITAI JÁNOS, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója:
1586 hogy a kisebbségi, lényegében kormánypárti álláspont előadására külön előadót állítunk. Szükséges volt ez, mert - mint hallhattuk - a dolog természetéből következően a bizottság álláspontjában szinte kizárólag az ellenzéki képviselők által megfogalmazott érvek jelentek meg. A bizottsági vita végül is a büntetőeljárási törvény és a törvényjavaslat jelentőségéhez mérten elég szűkös időkeretben z ajlott le, és nem mondhatnánk, hogy szakmai érvek ütköztek ebben a vitában, hanem szakmainak tekinthető, koncepcionális eltérések voltak a kormánypárti és az ellenzéki oldal véleménye között. Még abban sem volt egyetértés, hogy 1998ban, amikor az 1998. év i XIX. törvény hatályba lépett, akkor a jogásztársadalom egyöntetű lelkesedéssel vagy tiltakozással fogadtae a megszületett új büntetőeljárási törvényt. (14.00) A vélemények eltértek ebben, és ha az Igazságügyi Minisztérium képviselőjének a véleményére ad unk, aki hangsúlyozta a bizottságban, hogy 1995 óta részt vesz a büntetőeljárási törvény kimunkálásában, és most a törvényjavaslat kidolgozásában is, akkor azért az a vélemény lehet irányadó, hogy nem találkozott egyöntetűen a jogász szakma egyetértésével, tehát a vélemény közel sem volt kedvező. A most beterjesztett törvényjavaslattal kapcsolatban a Legfőbb Ügyészségnek és a Legfelsőbb Bíróságnak nem voltak fenntartásai, miképpen 1997ben, az ügyvédi kar pedig a meghatározott időn belül a véleményét, észre vételeit nem juttatta el a törvényjavaslat elkészítőihez. A vita kétségtelenül leghevesebben abban a kérdésben bontakozott ki, hogy a bírósági tárgyalás lefolytatásakor, a tanúk, szakértők kihallgatásakor az angolszász rendszert tartsae meg a törvény, a t örvényjavaslat által javasolt kontinentális szokásokkal ellentétben. A kormánypárti - úgy kell mondanom - kisebbség a bizottságban a törvényjavaslatot biztosította támogatásáról, mert ez felel meg a magyar jogi hagyományoknak és a kontinentális jogi szokás oknak is, mert a bírói kar és az ügyészi kar is ezt tartotta megtartandónak már 1997ben is. A kormánypárti véleményt megfogalmazó képviselő utalt arra is, hogy az amerikai balliberális irányzat, amely a hatvanashetvenes években Amerikában dominált, nem é rt el eredményeket, és ma, 25 év után a törekvés ezzel ellentétes ebben az országban is. Tehát egyrészről ez azt jelenti, hogy a bírót nem lehet a magyar büntetőeljárásban passzív szerepre szorítani, csak a rendfenntartás feladatait ráhárítani, hanem aktív résztvevője kell legyen a bizonyítási eljárás irányításának. Sok egyéb vád is elhangzott a törvényjavaslattal szemben, azt hiszem, hogy az egyes képviselőcsoportok véleményeit meghallgatva arról is ismereteket szerezhetünk, hogy a kormánypárti képviselők szavazata miért maradt kisebbségben a bizottság döntésekor. Köszönöm szépen. (Dr. Hende Csaba tapsol.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most pedig az emberi jogi bizottság előadójának, Hargitai János képviselő úrnak adom meg a szót . Képviselő úr! DR. HARGITAI JÁNOS , az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az emberi jogi bizottság a büntetőeljárás módosításáról szóló törvényjavaslat m egvitatása során végül is szavazatával arra az álláspontra jutott: 9 igen szavazattal a többség támogatta ezt a törvénymódosító javaslatot, 6 nem szavazat és 2 tartózkodás mellett. Nyilvánvalóan a kormánypárti oldal volt az, amely támogatta a módosító java slatot, a 6 nem és a 2 tartózkodó álláspont úgy született meg, hogy ellenzéki képviselőtársaimnak nemhogy kritikai megjegyzése, megjegyzése sem volt a törvénytervezetről. Zsigerből, reflexszerűen következett az, ami általában következik, hogy elutasították a törvénymódosító javaslatot. Mi az, amit az emberi jogi bizottság vizsgált az általános vitára való alkalmasság során? Nyilvánvalóan nem mi vagyunk az a bizottság, amely szakmai kérdéseket feszeget az általános vita
