Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 17 (232. szám) - A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. GYIMESI JÓZSEF, az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
1585 A büntetőeljárási törvény megalkotása tízéves folyamat, amelyet az Antallkormány indított el, a Borosskormány elfogadta a koncepcióját, a Hornkormány pedig erre alapozva 1998ban megalkotta a törvényt. A bizottság többsége úgy vélte, ho gy az Orbánkormány megállította a reformot, elvetette az eddigi koncepciót, elrettentő büntetőpolitikát folytat, amelynek következménye az állami túlhatalom érvényesülése, konfliktusok kialakulásával, a kormányzati és a bírói hatalom között, ez utóbbi rov ására. A mostani javaslat lényegében átírja az 1998as büntetőeljárási törvényt, és visszahozza az 1973ast. Ennek lényege a következő: 1. A nyomozások túlsúlya érvényesül az eljárásokban, a nyomozások, a nyomozati anyag többnyire eldönti a büntető jogi felelősség kérdését. 2. A tárgyaláson megmarad a bíró általi kikérdezés túlsúlya, amit oldott volna a felek általi kikérdezés rendszere. 3. Megszünteti a kétfokú jogorvoslati rendszert, amely miatt a helyi bíróságok és a Legfelsőbb Bíróság leterheltsé ge ugyanolyan marad, mint eddig volt. A bizottsági vitában felszólalók hangsúlyozták: nem ez a baj, hogy a tervezet konzervatív felfogású, hanem az, hogy visszalépést jelent a korábbi évek gyakorlatához képest, eltér az európai jogfejlődés trendjeitől, vis szaveszi a védelem jogosítványait, nem ad elegendő jogosítványt a sértettek számára, csorbítja a Legfelsőbb Bíróság jogosítványait, és a gyakorlatban jogalkalmazási problémákat okoz majd. Volt olyan bizottsági tag, aki úgy vélte, az effajta jogalkotás is o kolható azért, hogy az igazságszolgáltatásba vetett bizalom hasonlóképpen alakul, mint a BUXindex: folyamatosan lefelé megy. A javaslat beleillik abba a büntetőpolitikába, amit az OrbánTorgyánkoalíció érvényesít, nevezetesen: a folyamatos fenyegetettség állapotában tartja az állampolgárokat, amihez hozzátartozik, hogy jelenleg már 11 olyan szervezet van, amely titkos eszközöket alkalmazhat, titkos megfigyelést, nyomozást folytathat; folyamatosan szigorítja a szabálysértések és bűncselekmények szankcióit, növeli a büntetési tételeit, ugyanakkor szűkíti a bírói mérlegelés körét. A többségi állásponttal szemben az fogalmazódott meg, hogy az elkövetői jogosítványokat azért kell visszaszorítani, hogy a bűnüldözés eredményesebb lehessen, ezt szolgálják a tervez ett módosítások, a kontinentális jogfejlődésnek pedig - többek között - az a sajátossága, hogy a tárgyalások során az ügy ura a bíró. A bizottság ülésén konkrét problémák is felvetődtek. Az egyik ilyen, hogy az előzetes fogva tartás helye egyértelműen a bü ntetésvégrehajtási intézet legyen, mégpedig azért, mert a rendőrségi fogdában a rendőr annyiszor "beszélget el" a gyanúsítottal, ahányszor csak akar, teheti és teszi ezt a védő jelenléte nélkül is, a beismerő vallomások többsége pedig általában ilyen körü lmények között születik. Többen felvetették, hogy a tárgyaláson a felek általi kikérdezés rendszerének kellene érvényesülnie, kár, hogy a tervezet ezt elsilányította. Hiányolták, hogy a tervezet nem fűz semmiféle jogkövetkezményt a hatóságok határidőtúllé péseihez. A bizottság többsége a most ismertetett vita után a javaslatot nem tartotta alkalmasnak az általános vitára. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. A bizottság ülésén megfogalmazódott kis ebbségi vélemény ismertetésére megadom szót Gyimesi József képviselő úrnak. Öné a szó. DR. GYIMESI JÓZSEF , az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az alkotmány- és igazs ágügyi bizottságban a határozathozatalkor kisebbségben maradtak a kormánypárti képviselők, és ezért úgy döntöttünk,
