Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 17 (232. szám) - A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. BALOGH LÁSZLÓ, az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója:
1584 A megkeresés útján történő, sokszor igen hosszadalmas és az alapeljárás elhúzódását ere dményező tanúkihallgatások helyett a javaslat lehetővé teszi, hogy a bíróság az említett zárt célú hálózat útján hallgassa ki azt a tanút, akinek a tárgyaláson való megjelenése egészségi állapotára vagy más körülményre tekintettel aránytalan nehézséggel já rna. Természetesen a bíróságnak a jövőben is módja lesz, amennyiben az szükséges, személyes megjelenést elrendelni. Tisztelt Országgyűlés! A javaslat a büntetőeljárási törvényt módosítja, amely nem igényli az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazat át, ennek ellenére tartalmaz néhány olyan rendelkezést, amelyhez mégis minősített többség szükséges. A javaslat több rendelkezése tartalmaz a jogorvoslati jogot korlátozó vagy kizáró szabályokat, ezek közt azonban mindössze három olyan van, amely tényleges , érdemi jogkorlátozást tartalmaz: A javaslat 60. §a, ahol is a személyi védelem elrendelésének a kérelmezési joga van feltüntetve, e tekintetben a javaslat kizárja a jogorvoslati jogot. A 87. § szerint a vádirat benyújtásáig az ügyész, azután pedig a bír óság - indokolt kérelemre - hozzájárulhat ahhoz, hogy az útlevélhatóság a terhelt külföldre utazását meghatározott időre, illetve úti célra engedélyezze, azonban az e tárgyban döntő határozat kapcsán kizárja a jogorvoslati jogot. A 265. § a tárgyalásról le mondás alapján folytatott eljárásban hozott, a bűnösséget megállapító, a váddal egyező tényállás, valamint a vádirati minősítéssel egyező minősítés esetében kizárja a fellebbezési jogot. A javaslat rendelkezéseivel összefüggésben módosítani szükséges a bír ák jogállásáról és javadalmazásáról szóló '97. évi LXVII. törvény egy rendelkezését, ez is minősített többséget igényel. Végül a javaslat módosítani kívánja a külföldre utazásról szóló '98. évi XII. törvény több rendelkezését, ezek is kétharmadot igénylő j avaslatok. Tisztelt Országgyűlés! A büntetőeljárási jog kodifikációja éppen tíz éve kezdődött el. A '9798ban megalkotott új Be. legfőbb erényének azt tartom, hogy olyan eljárási jogot hozott létre, amelyben az eljárás valamennyi szereplőjének megvan az i gényérvényesítési lehetősége; a legnagyobb hibájának viszont azt tartom, hogy a jogintézményeire vonatkozó szabályozás kialakításakor elmaradt a perfektualizáció. Az önök előtt lévő törvényjavaslat kompromisszumos megoldása a lehetőségekhez és a körülménye khez képest hű marad a kodifikáció '94ben kialakított elveihez, ám figyelembe veszi az egyértelmű jogalkalmazói elvárásokat is. Kérem, hogy szavazataikkal támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (dr. Sz ili Katalin) : Megköszönöm az államtitkár úr expozéját. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Most pedig a bizottsági állásfoglalások ismertetésére kerül sor. Elsőként megadom a szót Balogh László képviselő úrnak, aki az alkotmányügyi bizottságb an megfogalmazódott véleményt ismerteti. Öné a szó, képviselő úr. DR. BALOGH LÁSZLÓ , az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Az Országgyűlés alkotmány- és igazságügyi bizottság a megvitatta a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítására irányuló törvényjavaslatot, és azt a bizottság többsége nem tartotta alkalmasnak az általános vitára. Az Igazságügyi Minisztérium képviselője először is azért tartotta fontosnak a m ódosítást, mert az eltelt három és fél év során több módosításra került sor, amelyet a mostani tervezet tartalmaz; másodszor azért, mert vannak olyan minisztériumi rendeletek és legfelsőbb bírósági kollégiumi állásfoglalások, amelyek be kell hogy kerüljene k a törvénybe; harmadsorban mert az idő túlhaladta az 1998as büntetőeljárási törvény néhány koncepcionális elemét, amelyet újra kell szabályozni. A bizottság többsége az érvelést nem fogadta el, annak ellenére, hogy az igazságügyi reform szükségességében egyetértés volt.
