Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 17 (232. szám) - A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1583 lehetőséget is, új rendkívüli jogorvoslatként iktatta be a törvényesség érdekében emelhető jogorvoslatot. Ez a jogintézmény a valaha volt törvényességi óvás és a hatályos felülvizsgálati eljárás közötti űrt hivatott kitölteni. Mivel a gyakorlati tapasztalatok szerint a felülvizsgálati eljárás törvényi előfeltételei túlságosan szűken vannak meghatározva, törvénysértő jogerős ítéletek nagy számban fordulnak elő úgy, hogy semmilyen jogi lehetőség nincs a törvénysértés kiküszöbölésére. A javaslat alapvetően fenntartja a '73. évi I. törvény által ismert felülvizsgálatot és a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslatot, ám lényeges eltéréseket állapít meg a rés zletszabályokat illetően. A felülvizsgálati eljárás szabályai szerint felülvizsgálatnak van helye az elsőfokon jogerőre emelkedett határozattal szemben is. A gyakorlat bizonyította, hogy a jelenlegi felülvizsgálati okok nem képesek orvosolni a törvénysértő en jogerőre emelkedett határozatok viszonylag nagy hányadát, nevezetesen az elsőfokon jogerőre emelkedett, ám anyagi jogi jogszabálysértést tartalmazó határozatokat. Ezen a helyzeten indokolt változtatni, ezért a javaslat a felülvizsgálati okok kisebb bőví tése mellett lehetővé teszi, hogy az elsőfokon jogerős határozatok ellen is legyen lehetőség rendkívüli jogorvoslat igénybevételére. A javaslat a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslatot a '73. évi I. törvény szabályozásánál szélesebb körben engedi meg. Eszerint a legfőbb ügyész bármely jogerős bírósági határozat ellen jogorvoslatot jelenthet be, hogyha az más jogorvoslattal nem támadható meg. E jogorvoslat azonban a terheltre csak akkor hat, ha a törvénysértés megállapításából a felelősség enyhébb megítélése következik. Tisztelt Ház! Végezetül szeretném a figyelmükbe ajánlani a javaslat egy olyan új jogintézményét, amely méltán válthat ki szakmai érdeklődést. Ez a jogintézmény az audiovizuális kihallgatási technika. A javaslat a bírósági eljárás ált alános szabályai közé iktatja be a jogintézményt, igazodva a magyar jogi terminológiához, azt zárt célú távközlő hálózat útján történő tárgyalásként megnevezve. Ennek lényege, hogy a bírósági tárgyalás lebonyolítására egy zárt láncú, az igazságszolgáltatás i igények kielégítését szolgáló, az összeköttetés közvetlenségét, a mozgóképet és a hangot egyidejűleg továbbító rendszer felhasználásával kerül sor. Az így megtartott tárgyaláson a kihallgatandó személyek fizikailag nincsenek jelen a tárgyalóteremben, han em más helyszínen vannak, és ez az említett rendszer biztosítja a bírósággal az összeköttetést. Ezen intézménynek a tanúvédelem, az áldozatvédelem, valamint az eljárás biztonságos és gyors lefolytatása mellett fontos szerepe lehet a nemzetközi jogsegélykér elmek teljesítésében is. Az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös büntetőjogi segítségnyújtásról szóló egyezmény 10. cikke szabályozza a videokonferencia, azaz a zárt célú távközlő hálózatok felhasználásával nyújtott bűnügyi jogsegély intézményét. Zárt célú távközlő berendezések útján történő kihallgatásra vonatkozó szabályokat azonban nemcsak a bűnügyi jogsegélyre vonatkozó nemzetközi egyezmények tartalmaznak, hanem a magyar szabályozás megalkotásának fő indokaival azonos célokat meghatározó, európai u niós és Európa tanácsi jogi normák is. A büntetőeljárásban alkalmazható audiovizuális eszközök szempontjából az Európa Tanács '97. szeptember 10i, a tanúk megfélemlítéséről és a védelem jogairól szóló ajánlásának van jelentősége. Az általános elvekről szó ló részében kimondja, hogy a tanúknak olyan alternatív lehetőségeket kell biztosítani a vallomástételre, amelyek megkímélik őket a vádlottal való szemtől szembeni találkozástól. Az ajánlás lehetőséget lát ezek alapján például a különálló helyiségben történ ő vallomástételre is. A javaslat e nemzetközi dokumentumokat is figyelembe véve határozza meg azokat az eseteket, amikor a tanács elnöke hivatalból vagy kérelemre elrendelheti a tanúnak, illetve a vádlottnak zárt célú távközlő hálózat útján történő kihallg atását. A jogintézmény alkalmazására elsősorban a gyermekkorú tanúk és a személy elleni erőszakos bűncselekmények sértettjeinek kihallgatása során kerülhet sor. (13.50)
