Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 17 (232. szám) - A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1582 Ez a tárgyalási mód egyébként természetesen csak a telj es szereplős, úgynevezett főtárgyaláson lenne alkalmazható; azokban az esetekben, amikor a tárgyalás az ügyész vagy a védő távollétében zajlik, a kihallgatás továbbra is a tanács elnökének feladata lenne. Azonban maga a törvény zárja ki ennek a kihallgatás i rendszernek az alkalmazását fiatalkorúak esetében, a magánvádas és a bíróság elé állításos eljárásban, valamint a tárgyalásról lemondás alapján folytatott ügyben. A büntetőbírósági tárgyalás fő feladatának: a perbeli igazság megállapításának elmé letileg mind a hagyományos kontinentális, mind pedig az új Be. szerinti, az angolszász jogi kultúrában alkalmazott tárgyalási módszer eleget tesz. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azonban azt, hogy a Be. továbbra sem szakít azzal az elvvel, hogy a büntetőe ljárást folytató állami szervek - köztük a bíróság is - kötelesek az anyagi igazság kiderítésére. Ebből az elméleti tételből következik, hogy a bíróságnak továbbra is kötelessége a tényállás felderítése, tehát a bíróság feladata e téren a Be. eredeti elkép zelése szerint sem változott volna. Az elvi követelményeknek való megfelelés mellett azonban jelentős gyakorlati érvek szólnak a hagyományos tárgyalási modell fenntartása mellett. A javaslat elfogadja azt az érvet, hogy a bíróságok és az ügyészségek jelenl egi ügyszáma mellett a felek általi kihallgatás rendszere a gyakorlatban az eljárások indokolatlan elhúzódásához vezetne. A bíróságnak csak áttételes lehetősége lenne a felek által felteendő kérdések számát befolyásolni és az ügyre nem tartozó körülményeke t érintő kérdéseket kiszűrni. Mindez pedig azt eredményezheti, hogy a tárgyalások tervezhetetlenné válnak, az ügyben többször kell a tárgyalást elnapolni. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a felek általi kihallgatás rendszere éppen azokban az ügyek ben érvényesülne, ahol a tárgyaláson az ügyész és a védő jelenléte kötelező. Ezért a javaslat a felek általi kihallgatásra vonatkozó szabályozást megváltoztatja, és továbbra is fenntartja a hatályos jogi szabályozást, amely szerint a bírósági tárgyaláson k ihallgatandó személyeket főszabályként a bírósági tanács elnöke hallgatja ki, ugyanakkor az ügyész és a védő indítványára a tanút és a szakértőt a bíróság engedélyével keresztkérdezés alá lehet majd vetni. A másik olyan kérdés, amelynél a javaslat eltért a z új törvény előkészítése során követett elvektől, a rendes jogorvoslatok rendszere. A Be. bevezette a kétfokú rendes jogorvoslatot. A javaslat abból indul ki, hogy sem az alkotmány, sem nemzetközi kötelezettségvállalásaink, sem pedig az Alkotmánybíróság e lmúlt egy évtizedes ítélkezési gyakorlata nem írja elő kifejezetten a másodfokú büntetőbírósági határozat rendes jogorvoslattal történő megtámadása megteremtésének kötelezettségét. Az Országgyűlés azonban 1998ban hatályon kívül helyezte az ítélőtáblák szé khelyének és illetékességi területének megállapításáról rendelkező törvényt. '9798hoz képest tehát, amikor távlatilag öt ítélőtábla felállításával lehetett számolni, a jelenlegi jogi helyzet alapján csak az országos ítélőtábla kezdi meg a működését 2003ban. Ezzel a ténnyel mindenképpen számolni kell akkor, amikor az új bírósági szint hatáskörét az eljárási jog megállapítja. Tisztelt Ház! Az Igazságügyi Minisztérium felkérésére a Legfelsőbb Bíróság büntető kollégiuma megszervezte az új Be. maga idejében e lmaradt szakmai vitáját, és ennek eredményeként 2000 októberében a Legfelsőbb Bíróság és a megyei bíróságok megfogalmazták a Be. módosítására vonatkozó elvi elképzeléseiket. A bírói kar döntő többsége a kétfokú rendes jogorvoslat ellen, a hatályos 1973. év i I. törvény szerinti jogorvoslati rend fenntartása mellett foglalt állást. Mindezek alapján a javaslat, kiindulva abból, hogy 2003ban nem öt, hanem egy ítélőtábla kezdi meg a működését, egyrészt átalakítja az eredeti törvény szerinti bírósági hatásköröke t, és a kihirdetett törvényben szereplő széles megyei elsőfokú bírósági hatáskört csökkenti. Másrészt elfogadva azt, hogy a jelenlegi kétfokú rendes jogorvoslati rendszer bevezetése sem alkotmányos, sem tervgazdasági szempontok alapján nem időszerű, a kihi rdetett törvény kétfokú rendes jogorvoslati rendszerét egyfokúvá alakítja át. A Be. eredetileg elfogadott normaszövegéhez képest a harmadik jelentős változás, amely az egész törvény rendszerét érinti, a rendkívüli jogorvoslatok kérdése. A Be. a kétfokú ren des jogorvoslati rendszer mellett tágította e rendkívüli felülvizsgálatként kodifikált perorvoslati
