Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 17 (232. szám) - A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1581 joghoz harmonizálás érdekében történő módosításáról szóló javaslat többek között új bűncselekményeket iktat be a Btk. XV. fejezetébe, amelyek miatt például az ügyészség kizárólagos nyomozási hatáskörére vonatkozó rendelkezéseket e javaslat, tehát a Be.módosítási javaslat módosítja. A Btk. módosításáról szóló törvényjavaslat tartalmazza azt is, hogy a jelenleg mellékbüntetésként a Btk.ba felvett vagyonelkobzás jogintézményét a tervezet a jövőben büntetőjogi intézkedéssé alakítja át, ugyanakkor az elkobz ás szabályai közül hatályon kívül helyezi az elkobzás alá eső érték és a vagyoni előny megfizetésére kötelezést. Az anyagi jog változásai a legtöbb esetben kihatnak az eljárási jogra is, így a bizonyítás érdekében megtehető kényszerintézkedéseknek, az eljá rás során hozható határozatok tartalmának, illetve az eljárási törvényben megállapított hatásköröknek a szabályozására is. Az új kódex felülvizsgálatának további szempontjai olvashatók az országos ítélőtábla székhelyének és illetékességi területének megáll apításáról szóló '99. évi CX. törvény általános indoklásában. Idézem: "Büntető ügyszakban a jelenlegi büntetőeljárási törvény helyébe lépő már kihirdetett, de még nem hatályos új büntetőeljárási törvény addig nem léptethető hatályba, amíg az ítélőtábla fel állítására sor nem kerül. Az új büntetőeljárási törvény bevezetésének időpontja 2003. január 1. napja. Az új Be. hatálybalépésének elhalasztása módot ad egyes rendelkezéseinek finomítására, széles szakmai elfogadottságának megteremtésére és az alkalmazásra való felkészülésre." Tisztelt Országgyűlés! A 102/99. országgyűlési határozat nemcsak a Be. módosítását írja elő, hanem azt is, hogy felül kell vizsgálni a bírósági ügyvitel szabályait, és ennek során vizsgálni kell a többszintű szabályozás lehetőségét. A javaslat ezért a jelenlegi, igazságügyminiszteri utasítási formában kiadott bírósági ügyviteli szabályzat szabályai közül azokat, amelyek törvényi szintű szabályozást igényelnek, beépíti az eljárási kódexbe. A javaslat rendelkezéseinek további csoportját képezik azok a szabályok, amelyek a Legfelsőbb Bíróság büntető kollégiuma még hatályban lévő állásfoglalásainak a törvénybe illesztését célozzák. Mivel az új bírósági szervezeti törvény hatálybalépése óta új kollégiumi állásfoglalások már nem hozhatók és a hatályban lévők sem módosíthatók, kérdéssé vált, hogy mi történjék azokkal a büntető kollégiumi állásfoglalásokkal, amelyek az új törvény rendelkezéseivel nem ellentétesek, hanem a korábbi Bsz. hatályon kívül helyezése miatt átvezetésük nem lehetséges. A javaslat kiindulópontja az, miszerint önmagában azért, mert a korábbi Bsz.t új szabályozás váltotta fel, még nem indokolt, hogy az e kollégiumi állásfoglalásokban kifejtett jogtételek a feledés homályába vesszenek. Ezért a javaslat a büntető kollégiumi á llásfoglalások azon rendelkezéseit, amelyek a Be. hatálybalépése után is alkalmazhatóak lennének, beiktatja az eljárási törvény rendelkezései közé. Ezáltal biztosítható, hogy a Legfelsőbb Bíróság korábbi elvi irányító tevékenysége során a jogalkalmazói gya korlatot jelentős mértékben befolyásoló szabályanyag ne vesszen el véglegesen. Tisztelt Ház! A Be. szabályozási elveit a már említett '94es kormányhatározat döntötte el, amely nyolc pontban sorolta fel azokat a csomópontokat, amelyek mentén el kellett kés zíteni az új törvény tervezetét. A most előttünk fekvő javaslat a '94ben meghatározott szabályozási elvektől két ponton tér el. (13.40) Ennek indokai a következők. A koncepciót alapul véve, az új törvény a felek rendelkezési jogát a bírósági tárgyalás tek intetében akként kívánta erősíteni, hogy szakított a magyar jog hagyományos szabályozásával, amely a vádlottak, tanúk és szakértők kihallgatását a tanács elnökének feladatává teszi. Helyette bevezette az angolszász jogokban ismert keresztkérdezéses modell enyhített formáját: a felek általi kihallgatást. E modell szerint a vádlottat először az ügyész, a tanúkat és a szakértőket pedig az hallgatja ki, aki a megidézésüket és kihallgatásukat indítványozta.
