Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 17 (232. szám) - A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1580 Az erények mellett azonban nem hallgatható el, hogy a törvénytervezet szakmai vitája során nem vették kellő súllyal figyelembe azokat az észrevételeket, amelyek a kódex ú j, többnyire a magyar jogi hagyománytól idegen elemeinek gyakorlati alkalmazhatóságára vonatkoztak. Ebben a körben említhető például a bírósági tárgyaláson a kihallgatás rendjére vonatkozó új szabályozás vagy egyes új, külön eljárásként kodifikált jogintéz mények, mint például a tárgyalásról lemondás. A bírói és az ügyészi kar 1997től folyamatosan ellenezte a törvény jogorvoslati rendszerére vonatkozó új szabályozást. A törvény - alapul véve a már idézett kormányhatározatot és azt a tényt, hogy a parlament '97 nyarán módosította az alkotmányt, újraalkotta a bírósági és az ügyészségi szervezetről szóló törvényeket, és ezzel megteremtette a négyszintű bírósági szervezetet - bevezette a kétfokú rendes jogorvoslati rendszert. Ezzel szemben a Legfelsőbb Bíróság a négyszintű bírósági szervezet megteremtése mellett is az egyfokú rendes jogorvoslat fenntartását javasolta. Az Országgyűlés 1998 végén hatályon kívül helyezte az ítélőtáblák felállításáról rendelkező '97. évi LXIX. törvényt, és elfogadta a hatályos '73. é vi I. törvény módosítását, amely az új kódexből átemelte a tanúvédelemmel és a titkos nyomozással kapcsolatos legfontosabb rendelkezéseket. Az országos ítélőtábla székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvény nagy terjedelemben m ódosította a '73. évi I. törvényt, az új törvényből átvéve bizonyos, az eljárás gyorsítását célzó rendelkezéseket. Az igazságügyi szervezet és az eljárási jogok további korszerűsítésének feladatait előíró 102/99. országgyűlési határozat pedig arról rendelk ezett, hogy a kormánynak 2001. június 30ig törvényjavaslatot kell az Országgyűlés elé terjesztenie, amelyben javaslatot tesz a Be. módosítására, és a hatálybalépését jogilag előkészíti. A kormány az önök előtt lévő törvényjavaslat benyújtásával teljesítet te a parlamenti határozatot. A javaslat kiindulópontként kezeli, hogy a jelenlegi előírásoknak megfelelően a törvényt az ítélőtábla felállításával egy időben, 2003. január 1jén hatályba kell léptetni. (13.30) A '73. évi I. törvényt az elmúlt évek során ér t módosítások lényegében az elfogadott, de hatálybalépésében elhalasztott új kódex rendelkezései közötti szelektálás eredményeként születtek meg. 1998ban a Be. elfogadásával maga az Országgyűlés döntött úgy, hogy az új kódex hatálybalépése előtt még szüks éges a hatályos törvény módosítása. A Be. javaslattal módosított szövegének hatályba léptetése esetén széles szakmai egyetértés teremthető meg. Mindezen érvek alapján a javaslat szerint a Be.t be kell vezetni, de a bevezetése előtt a jelen törvényjavaslat szerint módosítani kell, mert csak ez biztosítja, hogy a jövőben korszerű és széles szakmai konszenzuson alapuló eljárási kódex alapján legyen biztosított a büntetőügyek eredményes, tisztességes és gyors elintézése. Tisztelt Ház! Mind a Be.vel szemben me gfogalmazott kritikai észrevételek, mind pedig a kihirdetés óta eltelt időszakban bekövetkezett jogszabályváltozások nagy része technikai, szövegpontosító jellegű vagy alkotmánybírósági határozatból következik. A törvényjavaslat benyújtását elrendelő orszá ggyűlési határozat a Be. felülvizsgálatának egyik szempontjaként jelölte meg a törvény elfogadása óta eltelt időben bekövetkezett jogszabályváltozások figyelembevételét. '98. március 10e, az új kódex elfogadása óta a hatályos büntetőeljárási törvényt tize nhárom esetben módosította az Országgyűlés. Jelenleg is a Ház előtt van a tanúvédelemről szóló törvényjavaslat, amely a hatályos eljárási törvényt javasolja módosítani. 1998tól a hatályos büntetőeljárási törvényt érintette még az Alkotmánybíróság több hat ározata is. Egyértelmű, hogy az előbbiekben felsorolt jogszabályi változások, illetve az Alkotmánybíróság határozatai folytán szükségessé vált törvénymódosítások abba a körbe tartoznak, amelyek az országgyűlési határozat idézett rendelkezése alá vonhatók, tehát azokat az előkészítés során figyelembe kellett venni. A kormány e javaslattal egy időben terjesztette önök elé a Btk., a '78. évi IV. törvény módosítását jelentő törvényjavaslatot. A büntető anyagi jogszabályoknak a hangsúlyozottan az európai közössé gi
