Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak

2001. október 17 (232. szám) - A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - MOLNÁR ALBERT, a gazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:

1564 jogágak gondolkodását is igényelhetik. E gondolkodás és az esetlegesen felmerülő jogi megoldások

tökéletesítése elől természe

tesen a kormány sem zárkózik el a részletes vita során. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

(Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc)

: Tisztelt Országgyűlés! A gazdasági bizottság előadói következnek. A többségi előadót nem látom

a teremben. A kisebbségi előadó Molnár Albert. Itt van?

(Molnár Albert feláll.) Ő sincs itt, így nem

kerül sor a gazdasági bizottság véleményének ismertetésére...

(Dr. Hack Péter: Itt van!) Bocsánat, itt

van. A kisebbségi véleményt Molnár Albert ú

r ismerteti. Megadom a szót. MOLNÁR ALBERT

, a gazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője

: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A gazdasági bizottság október

9i ülésén tárgyalta ezt a törvényjavaslatot, ahol 14 ige

n és 10 tartózkodás mellett támogatta a

törvényjavaslatot. Azonban a 10 tartózkodás némi magyarázatra szorul, és én ezért kívánom a

gondolataimat elmondani. Mint tudjuk, bűncselekményt nem tárgyak vagy fogalmak követnek el, bűncselekményt nagyon

is valós s

zemélyek követnek el, úgy is mondhatnám, hogy húsvér emberek, vagyis természetes

személyek. A mai magyar gazdaságban szerencsére széles köre alakult ki a gazdasági társaságoknak mind a

jogi személyiséggel bíró, mind a jogi személyiség nélküli társaságokná

l. Az előttünk fekvő javaslat a

jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szól. Ez a jogi kategória nem

követ el bűncselekményt, esetleg vezetői, munkatársai. Méltánytalannak tartjuk, hogy a

vállalkozások becsületes tulajdonosainak ú

jabb kockázati elemet kíván állítani a kormány. (12.00) Ez a jogszabály akkor is sújtja azokat a tulajdonosokat, ha azok vétlenek abban, hogy a

tulajdonukat vezető vagy ott alkalmazott személy bűncselekményt követ el. Épp elég káruk

keletkezhet egy ilyen s

zemély működésétől. Sajnos, ma nincs olyan objektív, tévedhetetlen módszer,

amely megakadályozhatja annak a lehetőségét, hogy olyan személy, illetve személyek kerüljenek

pozíciókba, akik később bűnözőkké válhatnak. Ami a mondandóm lényege, gyakorlatilag ny

olc szóban összefoglalható: aki nem követ el

bűncselekményt, azt ne büntessük. Márpedig ez a törvényjavaslat erről is szól. A tulajdonosoknak

nemcsak joga, de felelőssége is van, hisz a gazdasági társaságokról szóló törvény ezt megfelelően

szabályozza is.

Például részvénytársaságnál az igazgatóság, a felügyelőbizottság vagy a

könyvvizsgáló intézményével védi a tulajdonosokat, egyben felelősséget is ró rájuk. Hiányoljuk a

garanciális feltételeket, ugyanis ezt a törvénymódosítást nem érdekli, hogy a tulajdono

s megtette mindent, amire lehetősége lett volna. Ha a tulajdonos ugyanis megtett mindent a könyvvizsgálón, a

felügyelőbizottságon vagy igazgatóságon keresztül, és ennek ellenére követtek el bűncselekményt,

azt gondoljuk, innentől fogva ezek a tulajdonosok vétlenek. Tisztelt Képviselőtársaim! Önök ezt egyszerűen a mai naptól a vállalkozások újabb kockázatának

tekintik? Én azon becsületes tulajdonosok szemszögéből próbálom megközelíteni ezt a jogszabályt,

akiknek milliós tábora van Magyarországon, a kft. üzl

etrésztulajdonosok vagy részvénytulajdonosok szemszögéből, a néhány részvényt birtokló kisbefektetőtől kezdve, akár a több

száz milliót vagy milliárdot kezelő magán- vagy jogi személyekig. Maga az üzlet eleve veszélyes

üzem. Ezt minden befektetőnek, válla

lkozónak tudnia kell. Ott nap mint nap meg kell felelni a piac

követelményének, bírni kell a versenyt a konkurenciával, fejlődni kell. Állandóan alkalmazkodni kell

a változó, sajnos az utóbbi években egyre sűrűbben változó gazdasági környezethez. A stabil, kiszámítható gazdasági környezet csak álom a vállalkozások számára, igaz, ígéret itt is volt, sőt az

ígéret ma is hatályos. Egy olyan országban, ahol egy évben négyszer változik a számviteli törvény