Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 17 (232. szám) - A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1563 az, hogy a jogi személy a büntető anyagi jog szerint nem elkövető, ebből következően a büntetőeljárásban sem lehet terhelt. A javaslat II. fejezetébe felvett eljárásjogi rendelkezések ezért a jogi személyt nem terheltk ént vagy - ami még következhetne a büntetőeljárás dogmatikája szerint - egyéb érdekeltként kezelik, hanem teljesen új konstrukció létesül a büntetőeljárási jogban is. A javaslat, abból kiindulva, hogy a jogi személy csak képviselője útján képes jogviszonyo kban részt venni, nem a jogi személy jogállásáról rendelkezik, hanem a jogi személy törvényes képviselőjét, illetve az eljáró ügyvédet mint perbeli képviselőt ruházza fel a büntetőeljárási jogosultságokkal. Ezt úgy teszi meg, hogy a jogi személy törvényes, illetve perbeli képviselőinek büntetőeljárási helyzete a jogi személy sajátosságából adódó eltérések kivételével leginkább a védő eljárási helyzetéhez hasonlít. A javaslat kiindulási alapként kezeli azt a tételt, hogy a jogi személy sajátos büntetőjogi fe lelőssége fő szabályként nem önálló, hanem származékos. A jogi személy büntetőjog szankcionálására a javaslatban meghatározott kivételekkel csak akkor nyílik lehetőség, ha van olyan természetes személy, akivel szemben büntetőeljárást lehet folytatni. E ter mészetes személy a hagyományos értelemben vett büntetőjogi felelősségéhez kapcsolható a jogi személy büntetőjogi szankcióval sújtása. Ebből következik, hogy a büntetőeljárás a természetes személlyel szemben folyik, az eljárásnak a természetes személy az al anya, a jogi személlyel szemben a hagyományos értelemben vett büntetőeljárás nem folyik. A jogi személy az eljárásban fő szabályként annak a természetes személynek az eljárási helyzetét osztja, akire tekintettel a jogi személlyel szemben az intézkedés szük ségessége, lehetősége felmerül. Ha a természetes személy ellen a terhelt elleni büntetőeljárás bármilyen okból megszűnik, a büntetőeljárás a jogi személlyel kapcsolatban sem folyhat tovább. E szabály alól a javaslat - amint azt már említettem - két kivétel t fogalmaz meg. Az egyik az, amikor kóros elmeállapot, a másik pedig, amikor az elkövető halála miatt kellett megszüntetni a büntetőeljárást. Ezekben az esetekben azonban tovább folyhat az ügy a jogi személlyel szemben, feltéve, hogy a bűncselekmény elköve tése a jogi személy javára vagyoni előny szerzését eredményezte. A javaslat tehát - még egyszer leszögezve - azon az elven áll, hogy a jogi személy szankcionálásának lehetősége szorosan tapad a természetes személy felelősségre vonásához. E megfontolásból k övetkezően mind elvi, mind célszerűségi okok miatt az tűnik a legjobb megoldásnak, ha a természetes személy ellen folyamatban lévő büntetőeljárás keretében történik meg a jogi személy szankcionálása is. A büntetőjogi felelősségre vonás rendjét a természete s személyekkel szemben a büntetőeljárási törvény szabályozza. Tehát annak az eljárásnak az alapvető és részletes szabályait, amely eljárásban a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazásáról a bíróság dönt, értelemszerűen a mindenkori büntetőeljárási t örvénynek kell tartalmaznia. A javaslat ezért csak azokat az eljárási rendelkezéseket szabályozza, amelyeket a jogi személy sajátosságából, újdonságából fakadóan szükségképpen meg kellett tennie. Ugyanakkor mind szerkezetében, mind fogalomhasználatában kif ejezi, hogy a jogi személlyel szembeni büntetőjogi intézkedés alkalmazásakor az új Be. rendelkezései az irányadók, ha e javaslat eltérően nem rendelkezik. Tisztelt Ház! Végezetül: a bizottsági viták során elhangzott, a jogi személyek megszüntetésével kapcs olatos felvetésekre szeretnék reagálni. A jogi személyek megszüntetése esetén valós problémaként merülhet fel a kérdés, hogy mi történik azoknak a jóhiszemű harmadik személyeknek az igényeivel, követeléseivel, akik a megszüntetendő jogi személlyel polgári jogi ügyletbe bocsátkoztak, nem tudva a jogi személy illegális, a megszüntetésre alapul szolgáló tevékenységéről. A jogi személy megszüntetése esetén természetesen a vonatkozó gazdasági jogi és polgári jogi szabályokat szükséges alkalmazni. Ugyanakkor nem vitatja a kormány azt, hogy a teljesen új jogintézmény megteremtésével kapcsolatban felmerülhetnek olyan kérdések, amelyek további
