Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 17 (232. szám) - A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1562 Törvényjavaslatunk az előzőekben felsorolt ne mzetközi kötelezettségeinknek megfelelően önálló törvényben, a büntető törvénykönyvtől és a büntetőeljárásról szóló törvénytől elkülönítve szabályozza a jogi személlyel szembeni büntetőjogi intézkedéseket, azok alkalmazásának feltételeit és eljárási rendjé t. A Btk. csak erre az új törvényre utaló szabályt tartalmaz. A javaslat által választott anyagi jogi konstrukció lényege abban áll, hogy a természetes személyek meghatározott körbe tartozó bűncselekményeit e személyeknek a jogi személyhez való kapcsolata alapján a jogi személynek számítja be. A természetes személyek vagy vezető tisztségviselői a jogi személynek, akik maguk követik el a szándékos bűncselekményt, vagy kötelességük teljesítése esetén az alkalmazott részéről a szándékos bűncselekmény elkövetés ét megakadályozhatták volna, vagy a jogi személyen kívül álló személy követi el a szándékos bűncselekményt, azonban ennek eredményeként a jogi személy ténylegesen gazdagodik. A jogi személy felelőssége a szándékos bűncselekményt megvalósító személyhez való kapcsolatán, illetve azon a tényen alapul, hogy a jogi személy a szándékos bűncselekmény folytán gazdagodott, vagyoni előnyhöz jutott. A jogi személy felelőssége és a természetes személy felelőssége egymás mellett érvényesül. A természetes személy elkövet ő büntetőjogi felelősségre vonása nem zárja ki a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazását. A jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedés folytán pedig nem enyészik el a természetes személy büntetőjogi felelőssége. (11.50) A jogi személlyel szemb en intézkedés alkalmazására akkor kerülhet sor, ha a természetes személlyel szemben szándékos bűncselekmény miatt a bíróság büntetést szabott ki. A törvényjavaslatban meghatározott intézkedések akkor is alkalmazhatók, ha az elkövető a halála vagy kóros elm eállapota folytán nem büntethető. A jogi személlyel szemben a következő szankciók, intézkedések alkalmazhatók: a jogi személy megszüntetése, a jogi személy tevékenységének korlátozása és a pénzbírság. A jogi személy megszüntetése a legsúlyosabb joghátrány. A jogi személyt a bíróság akkor szüntetheti meg, ha azt kimondottan bűncselekmény elkövetésének leplezése céljából hozták létre, illetve ha a jogi személy tényleges tevékenysége bűncselekmény elkövetésének leplezését szolgálja. Kizárt azonban a megszüntet és alkalmazása, ha ennél jelentősebb társadalmi érdek fűződik a jogi személy további működéséhez. Ez nem zárja ki természetesen a további jogszerű működés ellenőrzését és a másik két büntetőjogi intézkedés alkalmazását. A tevékenység korlátozása azt kívánj a biztosítani, hogy szándékos bűncselekmény elkövetése esetén a jogi személy ne vehessen részt olyan tevékenységben, amely fokozott megbízhatóságot igényel, vagy amely az állam által biztosított gazdasági előnyt jelent. Kizárható továbbá a jogi személy min den olyan tevékenységből, amelyből a bíróság döntésétől függően ez szükséges. A kizárást a törvény 13 évig terjedő időtartamban teszi lehetővé. A jobb egyéniesítést szolgálja az a megoldás, hogy a kizárás egyszerre több tevékenységre is elrendelhető. A pé nzbírság célja elsősorban a bűncselekménnyel elért vagy elérni kívánt vagyoni előny elvonása, illetve a további jogsértések megelőzése az elrettentésen keresztül. Ezt jelzi a kiszabható pénzbírság összege, amelynek alsó határa 500 ezer forint, míg a felső határa a bűncselekménnyel elért vagy elérni kívánt vagyoni előny értékéhez igazodik, annak legfeljebb háromszorosa lehet. A javaslat hatálybalépésének időpontja az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk időpontja. Erre az időpontra a büntetőeljárásról szól ó 1973. évi I. törvényt felváltja a már elfogadott és az előttünk fekvő T/5061. számú javaslattal módosításra kerülő 1998. évi XIX. törvény. Erre figyelemmel azokat a sajátos eljárási rendelkezéseket, amelyek a jogi személyekkel szemben alkalmazható büntet ő intézkedések eljárási keretei, az új Be. rendszeréhez és rendelkezéseihez képest indokolt meghatározni. A javaslat kiindulópontja szerint a jogi személynek nincs önálló büntető anyagi jogi jogalanyisága, tehát a jogi személy nem válik a Btk. értelmében v ett elkövetővé. A javaslat alaptétele
