Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 17 (232. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
1548 tekintetben. Az a néhány feljelentési kötelezettség, amely már kezdetektől benne van a törvényben, úgy gondolom, ebben a tekintet ben teljesen más megítélés alá kell hogy essen. Ez rendkívül súlyos gyakorlati ellentmondásokhoz vezethet. Ha jól emlékszem, Répássy képviselő úr ugyanígy valamelyest kifogásolta ennek a jelenlegi megfogalmazását a javaslatban. Gondoljunk csak bele, hogy e gy hivatalos személy - ha ez a tényállás változatlanul marad - feljelentési kötelezettséggel fog majd tartozni azért, hogy a beosztottja vagy munkatársa, vagy akár a főnöke, mondjuk, egy garázsépítési engedély kapcsán korrupciós cselekményt kövessen el. El vileg lehet, hogy ez helyes, csak ne felejtsük el, hogy ugyanennek a személynek ugyanezzel az elkövetővel szemben egy emberölésre vonatkozóan semmilyen feljelentési kötelezettsége nincs, sem annak előkészületéről, sem az elkövetett emberölésről - nincs ily en feljelentési kötelezettsége. Ez elképesztő aránytalanságot eredményez! Az aránytalanság az, amire a hangsúlyt szeretném fektetni, illetve az, hogy ez a gyakorlati életben hihetetlenül nagy bizalmatlanságot és megmérgezett levegőt teremthet a hivatalokba n, amire nem hiszem, hogy szükség lehet. Talán módosító javaslattal ez a törvényhely korrigálható. A szervezett bűnözés fogalmáról, illetve ennek egész törvényi szabályozásáról szeretnék szólni néhány szót. Rendkívüli átalakításokat tervez a kormányzat. Ha jól számoltam, tíz olyan törvényhely van, ahol megváltozik a bűnszervezetre vonatkozó rendelkezések sora. Egyrészt a szabadságvesztés leghosszabb tartama húsz év, fegyházban kell végrehajtani a szabadságvesztést bűnszervezet esetében, nem bocsátható felté teles szabadságra, nem mentesíthető a foglalkoztatástól történő eltiltás esetén az, aki bűnszervezet keretében követi el a cselekményt, a vagyonelkobzás tekintetében súlyos rendelkezések kerülnek a törvénybe. A büntetés végrehajtása nem függeszthető fel, a bűncselekmény büntetési tételének felső határa a kétszeresére emelkedik. Mellékbüntetésként kitiltásnak van helye. Újrafogalmazza a bűnszervezet fogalmát, a 137. § és a 263. §ban a sui generis törvényi tényállás mint bűnszervezetben való részvétel is meg változik. A bűnszervezetben való részvétel törvényi tényállásának megváltoztatása, azzal, hogy nem kötődik meghatározott cselekményekhez, szintén elképesztő aránytalanságokat eredményezhet. Csak néhány példát engedjenek meg: kétes követelést elismerő csődb űntett esetén, jogosulatlan pénzügyi szolgáltatási tevékenység esetén, üzletszerű árdrágítás esetén, jelentős értékre elkövetett devizabűntett esetében - bár ez talán hatályon kívül kerül, mire ez a törvény hatályba lép, és ennek örülök , jelentős kárt ok ozó rongálás esetén, és ha bűnszervezet keretében történik az elkövetés, akkor olyan elképesztő jogkövetkezményei lehetnek az elkövetőkre nézve, hogy egy emberölésért elítélt személy akár feleannyi, de jóval kevesebb büntetést kaphat. Ez a Btk. egész bünte tési rendszeréhez képest olyan aránytalanul súlyos megítélést jelent, hogy az elkövető összehasonlíthatatlanul rosszabb helyzetbe kerül, mint más hasonló súlyú bűncselekmények elkövetője; megbontja a törvény egyensúlyát. De véleményem szerint nem felel meg teljes egészében az idézett nemzetközi egyezményeknek sem a megfogalmazás. Már nincs időm arra, hogy ezeket konkrétan idézzem, de két olyan elemet szeretnék kiragadni, amely, úgy gondolom, nem követhető nyomon ezen nemzetközi egyezményekben. Mindegyik nem zetközi egyezményben rögzített megfogalmazásban megjelenik a haszonszerzési cél mint elengedhetetlen követelmény és lehetséges cselekmények behatárolása bűnszervezet elkövetése esetén. Mindkét elem hiányzik ebből a jelenlegi előterjesztésben szereplő megfo galmazásból. Minden egyezmény hangsúlyozza emellett, hogy az adott részes állam jogrendjének, jogrendszerének megfelelően kell hozzáigazítani a törvényeket az egyezményekhez. Attól tartok, hogy ennek a követelménynek sem tud megfelelni a javaslat. A javasl at szerint egyetlen cselekmény elkövetése sem szükséges feltétel bűnszervezet esetén, elegendő a felhívás, ajánlkozás, vállalkozás, megállapodás, a feltételek biztosítása. Ez megint csak aránytalanul súlyos következményekkel járhat, nincs meg a Btk.ban eg yébként meglévő egységgel való összhang. Hangsúlyozni szeretném azt is, hogy az 1999. március 1je óta hatályban lévő módosítás, amely a bűnszervezetre vonatkozóan rendelkezéseket hozott a Btk.ba, az elmúlt két és
