Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 4 (221. szám) - A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - LEZSÁK SÁNDOR, az MDF képviselőcsoportja részéről:
152 Csak így lehet elkerülni azokat a vesztesé geket, amelyek abból származnának, ha - ne adj' isten! - háborús helyzet esetén tűzvonalba kerülnének a fegyverforgatás alapvető ismereteivel sem rendelkező, kiképzetlen behívottak. Elsősorban erre a feladatra kellene létrehozni egy ma nem létező új fegyve res erőt, nemzeti múltunk alapján nemzetőrség elnevezéssel. A nemzetőrség feladatkörébe tartozna a katonai alapkiképzés mellett a honvédelmi képességeket is erősítő sportok támogatása: ilyen például a céllövészet, a lovaglás, a barlangászat és a sziklamász ás, a könnyűbúvárkodás, a tájékozódási futás, a motoros sportok, a rádióamatőrök éterfigyelő munkája, a vitorlázó- és sárkányrepülés, az ejtőernyős sportok - folytathatnám tovább. Fontos lehetne a szerepe az árvízvédelemben vagy általában a katasztrófaelhá rításban is. Feladata lenne az önkéntesség alapján szerveződő tartalékosok továbbképzése is. A megyénként a mintegy ezerfős alakulatokból álló új fegyveres erő a honvédelmi miniszter irányítása alatt állna, stratégiai szerepe a területvédelem lenne. A nemz etőrség létrehozása után hadsereg már kizárólag hivatásos katonákból állhatna. Hadd említsek egy tavalyi közvéleménykutatást, amelynek eredményéből kitűnik, hogy a magyar népesség többsége nem helyeselné, ha csak hivatásos és szerződéses katonákból állna a hadsereg, és egyetértene a nemzetőrség felállításával. Véleményem szerint tehát a haderőreform jegyében meg kell kezdeni a vegyes rendszerű, azaz egy sorozotthivatásos hadsereg felépítését. Megfontolásra érdemes az a javaslat is, amely a szakma részéről érkezett, hogy csak azok jelentkezhetnének bizonyos hivatások gyakorlására, akik leszolgálták a három hónapos alapképzést a nemzetőrségben. Így innen vezethetne az út a honvédségbe, a határőrséghez, a rendőrséghez és általában a fegyveres testületekhez. A jelenlegi törvényjavaslat is küzd egyébként azzal a problémával, hogy katonai alapkiképzés nélkül rendfokozatot és beosztást biztosítana civil jellegű egyetemet vagy főiskolát frissen végzettek vagy a miniszter által kijelölt köztisztviselők számára. Ez e gy kényszermegoldás, több hátrányos következménnyel is jár, amit csak a kiképzés előzetes megkövetelése oldhat fel. Csak egyet említek, utalva a törvényjavaslat egy új követelményére, miszerint a jövőben az állomány tagjainak meg kell felelniük a honvédelm i miniszter által rendeletben meghatározott, a beosztásnak, életkornak megfelelő egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek. Vajon hogyan felelhetnek meg ezeknek a katonai követelményeknek azok, akik kiképzés nélkül kaptak beosztást és rendfokozatot? Tisztelt Ház! Örömmel üdvözlöm, hogy a 2002. január 1jén hatályba lépő törvényjavaslat a hivatásos katonák számára kiszámítható, tervezhető életpályát biztosít. Az előterjesztés a különböző pótlékok mellett - mint hallhattuk - 40 százalékos illetményemelést is tartalmaz, és ennek az összegnek a 70 százalékát már jövő januárban, míg a fennmaradó 30 százalékot 2003 januárjában megkapják az érintettek. Új előmeneteli rendszer lép életbe, amely a köztisztviselőkhöz hasonló folyamatos teljesítmén yértékelésen és minősítésen alapul. Magasabb rendfokozatba kell a jövőben előléptetni azt, aki egy meghatározott várakozási időt leszolgált. Az egyes rendfokozatokban eltöltendő minimális várakozási idő a rendfokozattól függően 6 hónaptól 7 évig, a maximál is várakozási idő pedig 5től 15 évig terjedhet. A beosztási illetmény szempontjából a javaslat két besorolási osztályt hoz létre. A tisztek, főtisztek és tábornokok a felsőfokú végzettségű köztisztviselőkkel azonosan az 1., a tisztesek, tiszthelyettesek, zászlósok pedig a középiskolai végzettségű köztisztviselőkkel megegyezően a 2. számú besoroláshoz tartoznak majd. Változnak a nyelvpótlékra vonatkozó szabályok is. Eszerint felsőfokú nyelvvizsga esetén a pótlék az illetmény 50 százaléka, középfokú, illetve alapfokú nyelvtudás esetén az illetmény 30, illetve 10 százaléka. Német, angol vagy francia C típusú nyelvvizsga esetében az illetmény 100 százaléka jár pótlékként. Az új törvény ezzel a kiszámítható életpályarendszerrel kívánja biztosítani a haderőreform ban megfogalmazott állományszerkezet kialakítását és megőrzését.
