Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 4 (221. szám) - A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - ATYÁNSZKY GYÖRGY, az FKGP képviselőcsoportja részéről:
145 szabályozás, és abban bízunk, hogy a vitában kölcsönösen jól megismerhetjük e gymás álláspontját, a részletes vitában lesz módunk indokolni a javaslatainkat. Mi szeretnénk nagy egyetértéssel elfogadni ezt a törvényt, mert úgy ítéljük meg, hogy minden, a honvédelmet érintő nagy jelentőségű szabályozás akkor életképes, akkor lesz hoss zú távon jól használható, ha azt a parlament nagy egyetértéssel fogadja el. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiból.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Atyánszky György úr, a Független Kisgazdapárt képviselőcsopor tjának vezérszónoka; őt Mécs Imre úr, az SZDSZ képviselője követi. ATYÁNSZKY GYÖRGY , az FKGP képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Miniszter Úr! A Magyar Köztársaság védelmi politikai kérdéseinek újragondolása során az elmúlt év ben meghoztuk azokat a döntéseket, amelyek kijelölik a Magyar Honvédség tízéves fejlesztésének fő irányait. Annak tudatában fogalmaztuk meg a fejlesztés feladatait, hogy ezeréves államiságunk fennmaradásában a történelem során mindig is fontos szerepet bet öltő haderő immár a NATO szövetségi rendszerében képes legyen biztonságunkat, jövőépítő munkánkat továbbra is szavatolni. Egy olyan honvédséget céloztunk meg, amely felszereltségében kiképzettségében méltó partnere lehet szövetségeseinknek, és amely erkölc sileg stabil, a nemzetnek elkötelezett állampolgárok lélekben is összekovácsolt, szilárdan vezetett közössége. Ez akkor is teljesülhet, ha mi, az ország sorsát kezünkben tartó döntéshozók biztosítani tudjuk, hogy azok, akik önként vállalják e nemes hivatás t, a haza védelmét, a társadalom megbecsült tagjaiként élhessenek és dolgozhassanak. Szeretném emlékeztetni képviselőtársaimat, hogy tavaly júniusi határozatunkban elsődleges feladatként jelöltük meg a személyi állomány élet- és munkakörülményeinek javítás át. Az előttünk fekvő törvényjavaslat azokat a kereteket teremti meg, amelyek között e nemes hivatást vállalók az egységes közszolgálati rendszerbe illeszkedve, ugyanakkor feladataik specialitásai miatt azoktól eltérő szolgálati körülmények között élnek. A z Országgyűlés és a kormány döntésének megfelelően megtörtént a védelmi szféra stratégiai felülvizsgálata, ezt követően megkezdődött a haderő átalakítása, melynek fontos állomása a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállására vonatkozó törvényjavaslat. A kormány szándékainak megfelelő, a közszolgálat teljes rendszerét átfogó megújulási folyamatba szervesen illeszkedik ez a törvényjavaslat. Az elmúlt években bekövetkezett változások miatt a honvédség tagjainak kötelezettségei, a velük szemben támasztott követelmények lényegesen átalakultak, sajátságot jelentő eltérést mutatnak a közszolgálat más területeihez képest, ezért indokolt, hogy a honvédség tagjainak jogviszonyát a közszolgálat más szereplőitől, ezen belül a kiemelt fegyv eres és rendvédelmi szervektől eltérő, önálló törvény szabályozza. Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat a jelenlegi szabályozás pozitív elemeinek megőrzése mellett tartalmazza mindazon követelményeket, melyeket az Országgyűlés a közszolgálat szerep lőivel szemben meghatározott. Szeretném emlékeztetni önöket, hogy kimunkálásra kerültek azok a követelmények, melyeket a képviselőtársaim a Magyar Honvédség hosszú távú átalakításának irányairól szóló 61/2000. számú határozatában már elfogadtak. A honvédsé g rendeltetéséből adódó, sajátos követelmények miatt szükséges egyes alapjogok korlátozása, ezek azonban a szükséges és elégséges mértéket nem lépik túl, és a jelenleg hatályos szabályozáshoz képest új elemet nem tartalmaznak. A törvényjavaslat lényeges el eme, hogy a hivatásos katonák részére garanciákon alapuló életpályát, a szerződéses katonák részére belátható pályaképet biztosít. A teljesítmény értékelését és a minősítés jelenlegi rendszerét úgy alakítják át, hogy a katonák előmenetele valós teljesítmén yekre és versenyszellemre épül. A katonai pályán történő előrehaladás a fizikai és szellemi felkészültség követelményein alapuló motivációs rendszerrel összehangolt, az állam és a munkavállaló érdekeit is
