Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 16 (231. szám) - Lezsák Sándor (MDF) - a legfőbb ügyészhez - "Mikor jegyzik be az 1082 lakiteleki részarány-földtulajdonos tulajdonjogát a Kecskeméti Körzeti Földhivatalban?" címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF): - ELNÖK (dr. Szili Katalin):
1439 arra, hogy a Késmárk utca a XV. kerületben, amelyről itt szó van, kétirányú utca, semmi mást nem kellene tulajdonképpen tenni, mint a másik irányban kivezetni a kamionokat, ami egy főforgalmi, többsávos utat érintene, és azon mindenki ártalma nélkül megoldható volna a probléma . Ismétlem, köszönettel elfogadtam a válaszát. (Taps a kormánypártok és a MIÉP soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Képviselő úr tehát elfogadta a miniszteri választ. Lezsák Sán dor (MDF) - a legfőbb ügyészhez - "Mikor jegyzik be az 1082 lakiteleki részarányföldtulajdonos tulajdonjogát a Kecskeméti Körzeti Földhivatalban?" címmel ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Tisztelt Országgyűlés! Lezsák Sá ndor, a Magyar Demokrata Fórum képviselője, interpellációt nyújtott be a legfőbb ügyészhez: "Mikor jegyzik be az 1082 lakiteleki részarányföldtulajdonos tulajdonjogát a Kecskeméti Körzeti Földhivatalban?" címmel. A képviselő urat illeti a szó. LEZSÁK SÁND OR (MDF) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Immáron hetedik éve húzódik 1082 lakiteleki részarányföldtulajdonos tulajdonjogának a bejegyzése a kecskeméti földhivatalban. Az elhúzódó tulajdoni rendezést kiváltó ok mé g egy tizenhárom évvel ezelőtti szerződésben rejlik. Akkor a földeket használó Szikra Termelőszövetkezet öntözésfejlesztési beruházást hajtott végre 1388 hektárnyi területen, s ennek finanszírozása érdekében 32 millió 100 ezer forint hitelt vett fel az Ors zágos Kereskedelmi és Hitelbank Részvénytársaságtól. 1988 januárjában a bank erre a földterületre jelzálogjogot jegyzett be, véleményünk szerint jogellenesen, mivel ezek a földek nem a termelőszövetkezet, hanem a tagok tulajdonában voltak. A kárpótlást és a részaránytulajdont elrendelő törvények után a részarányföldalapba kijelölt területek tehermentesítése nem történt meg. A részaránytulajdonosok felé ezt a terhet úgy jelenítették meg, mint a föld értékét növelő beruházást, aminek a kifizetését - hektáron ként 20 240 forintot - vállalniuk kellett. 1993ban megindult a lakiteleki Szikra Termelőszövetkezet felszámolása. A felszámolási eljárás során a felszámoló a szövetkezet valamennyi mobilizálható vagyontárgyát értékesítette. A felszámoló eladta mind az önt özőberendezés szivattyútelepét, mind pedig a vízkijuttató forgódobos öntöző részegységeket. Mivel a leszerelt és üzemképtelen öntözőrendszer nem képviselt valós értéknövekedést, a legtöbb gazda nem volt hajlandó kifizetni az értéknövekedés címén rájuk kiró tt hektáronkénti 20 240 forintot. A felszámoló és a gazdák közötti perben a bíróság a gazdáknak adott igazat. A megkérdezett igazságügyi szakértők egyöntetű véleménye szerint ugyanis a kérdéses földterületen semmilyen értéknövelő tényező nem fejtette ki a termésnövelő hatását. Csupán annyi történt, hogy a szövetkezet felszámolója a bank követeléseinek egy részét az adósság keletkezésében teljesen vétlen új földtulajdonosokra hárította át. A bírósági döntés után az értéknövelési összeget már nem követelték a gazdákon, viszont változatlanul ott volt a földeken a jogellenesen bejegyzett jelzálogteher. Interpellációs kérdésemre adott válaszában Vonza miniszter úr arra hivatkozott, hogy a földkiadási határozatok ellen (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) a jogosultak sajnálatos módon nem éltek fellebbezési jogukkal. Most legfőbb ügyész úr válaszát várom ebben a kérdésben. Köszönöm szépen. (Taps az MDF soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) :
