Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 16 (231. szám) - Lezsák Sándor (MDF) - a legfőbb ügyészhez - "Mikor jegyzik be az 1082 lakiteleki részarány-földtulajdonos tulajdonjogát a Kecskeméti Körzeti Földhivatalban?" címmel - DR. POLT PÉTER legfőbb ügyész:
1440 Köszönöm szépen, képviselő úr. Az interpellációra te hát dr. Polt Péter legfőbb ügyész úr válaszol. Öné a szó, legfőbb ügyész úr. DR. POLT PÉTER legfőbb ügyész : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A képviselő úr a jelzálog keletkezését vázolta, erre nem térnék ki. A szövetkezet kárpótlással összefüggő földkijelölését 1993ban a megyei kárrendezési hivatal jóváhagyta, de már ekkor utalt arra, hogy az ingatlanok jelzáloggal terheltek. (15.50) A bank hozzájárult a jelzálog törléséhez, feltéve, hogy az öntözési beruházásb ól a területre jutó és aranykoronában ki nem fejezett értéket az új tulajdonosok megfizetik. A kárpótlási árverésen földtulajdont szerzők az árverési jegyzőkönyvben az aláírásukkal vállalták azt, ezért a földkiadó bizottság eredetileg ennek megfizetésére k ötelezte a részaránytulajdonosokat. A jogorvoslati eljárások során a végleges határozatokból a kötelezés már kimaradt. A hitelező bank 1995ben felszámolási eljárást indított a szövetkezet ellen, és ez az eljárás 2000ben fejeződött be. Eközben a bank a s zövetkezettel szembeni követelését a BácsFaktorHáz Kft.re engedményezte. A kft. 1997ben felajánlotta a részaránytulajdonosoknak a jelzálogjog kedvezményes törlését, ha azok az értéknövekedésért az általuk vállat összeg egynegyedét megfizetik. A tulajd onosok egy része rendezte is a tartozást, esetükben a jelzálogjog törlése és a tulajdonjog bejegyzése meg is történt. A vállalt összeget meg nem fizető új tulajdonosok ellen a felszámoló fizetési meghagyás kibocsátását kezdeményezte. Az ellentmondások miat t perré alakult eljárásokban a bíróság az új tulajdonosoknak adott igazat, de ez a földkiadásra nem volt hatással. A képviselő úr interpellációja alapján folytatott ügyészi vizsgálat a következőket állapította meg. A zálogjog alapítása és a földhivatal bej egyzése az akkor hatályos jogszabályokat nem sértette. A kárpótlási és földkiadási eljárásokkal kapcsolatban nem volt és jelenleg sincs olyan jogszabályi rendezés, amely kizárná a jelzálogjoggal terhelt termőföld árverésre bocsátását vagy részarányba adásá t. Emiatt a szövetkezeti földkijelölés során kárpótlási és részaránytulajdonosi alapba is törvényesen kerülhetett jelzálogjoggal terhelt ingatlan. A jelzálogjog annak ellenére terheli az új tulajdonosokat - ahogy erre a képviselő úr utalt is , hogy alapí tásában nem működtek közre, mint ahogy az öntözési beruházás értéknövelő eredményeit is megszerezték egyébként. A jelzálogjog törlésére akár a beszámolás előtt, akár annak során, tehát csak az alapjául szolgáló követelés kielégítése után, vagy a hitelező ö nkéntes joglemondása folytán kerülhetett volna sor. A jelzálogjoggal kapcsolatos fizetési kötelezettség kihagyása ezért a földkiadó bizottság határozataiból önmagában a követelés kielégítése nélkül nem eredményezhette a jelzálogjog törlését. A körzeti föld hivatal jelentése szerint körülbelül 120 ügyben az engedményes a jelzálogjogtörlési engedélyt nem adta ki. A földhivatal erről levélben értesítette az új tulajdonost, az ügyet pedig határidőnyilvántartásba tette. Ez az eljárás álláspontom szerint nem tör vényes. A jogerős földkiadási határozat alapján a földhivatalnak legkésőbb 90 napon belül határozatot kellett volna hoznia, amelyben az egyéb feltételek fennállása esetén a részaránytulajdonos tulajdonjogát bejegyezhetné, igaz, csak a jelzálogjoggal együt t. Annak érdekében, hogy a részaránytulajdonosok tulajdonjogának bejegyzésével kapcsolatos földhivatali eljárás a jelenlegi holtpontról kimozduljon, az ügyészség felszólalásban kezdeményezi a földhivatalnál a tulajdonjogbejegyzés iránti határidős nyilván tartásba tett kérelmek érdemi elbírálását. Amennyiben a részaránytulajdonos a földhivatalnak akár a kérelmet elutasító, akár a tulajdonjogot jelzálogjoggal terhelten bejegyző határozatát sérelmesnek tartja, jogorvoslattal élhet. Megjegyezném, hogy az új t ulajdonosok érdekét természetesen az szolgálná, ha a jelzálogjogjogosulttal megegyezve tehermentes ingatlant jegyezhetnének be az ingatlannyilvántartásba, azonban ennek érdekében ügyészi intézkedés nem tehető.
