Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 4 (221. szám) - A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - IVÁNCSIK IMRE, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
144 való kifelé áramlás legyen a jellemző, és hogy egy kiszámítható, jól belátható életpályát biztosítson a törvény a hadseregben dolgozó hivatásos katonák számára. A mi megítélésünk szerint a most felvázolt rendszer azonban alapvetően a "felfelé vagy kifelé" elvre épül. Ez az elv a mi számunkra alapvetően elfogadható abban az esetben, ha megvannak az érvényesülésének a feltételei. Az olyan nagy hadseregekben, mint az Egyesült Államok hadserege, ez a rendszer hatékonyan működik, mi azonban úgy gondoljuk, hogy nem szabad egy nagy hadsereg gyakorlatát kritikátlanul átvenni és alkalmazni egy olyan kis hadseregben, mint amilyen a Magyar Honvédség. Hiszen mi úgy ítéljük meg , hogy ebben a hadseregben korlátozott előmeneteli lehetőség van, kicsi a mobilitás, és kérdés, hogy vajon ezt a kidolgozott rendszert lehete jól alkalmazni egy olyan hadseregben, ahol némelyik alakulatnál a 60 százalékot is eléri a tisztek és tiszthelyet tesek hiánya. A másik megfontolás, amit szeretnénk az előterjesztő figyelmébe ajánlani, hogy a hadseregben nemcsak parancsnoki beosztások vannak, vannak olyan szakterületek, amelyek speciális szakismeretet igényelnek, és ezeken a területeken vezetői szinte nként általában csak egykét beosztás létezik. Ilyenek például a repülőműszaki, a vegyvédelmi, a műszaki vagy a tüzértiszti területek. Úgy ítéljük meg, hogy az ilyen módon való alkalmazásban, ahogy most a tervezetben szerepel, nagyon erős lenne a "kifelé" elv érvényesülése, és az előmenetelre megfelelő alkalmasság esetén akkor sincs igazán nagy számban lehetőség, ha ez az alkalmasság fennáll, mert erősen korlátozott az előmeneteli lehetőség. Ha így vezetjük be a rendszert, ahogy most szerepel a tervezetben, attól tartunk, hogy nagyon sok, a beosztásában jól teljesítő, a hadseregben szívesen, lelkesedéssel dolgozó tisztet veszíthetünk el később. Elfogadhatatlannak tartjuk azt a javaslatot, és a gyakorlatban jól kivitelezhetetlennek, hogy a Magyar Honvédség te ljes tiszti állománya esetében egyetlen előmeneteli bizottság tegyen javaslatot a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak a magasabb rendfokozattal rendszeresített beosztás betöltésére és az előléptetésre, ehelyett egy differenciáltabb rendszer megjelenít ését javasoljuk a tervezetben. (10.40) Lényeges változást vélünk felfedezni a nyugellátás rendszerében is: 2012 végéig ez a tervezet lényegében megtartja a jelenlegi rendszert, a nettó béreket veszi alapul, majd 2012t követően a bruttó jö vedelmekre való számításra áll át. Nem tartjuk eléggé áttekinthetőnek és nehezen érthetőnek, nehezen hihetőnek ítéljük azokat a különbségeket, amelyeket a táblázatok felvázolnak, és különösen rosszul érthetőnek vagy megmagyarázhatatlannak érezzük azokat a különbségeket, amelyek a magán- és a társadalombiztosítási nyugdíj között vannak, illetve ha azok között átjárás vagy változás történik, az azok közötti kimutatást nem igazán értjük. Reméljük, hogy ennek a tisztázására majd a részletes vitában vagy külön e gyeztetéseken, ha erre szükség lesz, lesz módunk. A szociális gondoskodás terén a javaslat alap- és szakellátásokat említ. Úgy ítéljük meg, hogy indokolt ezeket ebben a törvényben pontosan szabályozni, megfogalmazni, hogy mik az alap- és mik a szakellátáso k. Ezt olyan jelentőségűnek ítéljük meg, amit a törvényben szeretnénk látni, és nem elégszünk meg azzal, ha ezt miniszteri rendelet szabályozza. A most említetteken kívül jó néhány konkrét kérdéssel kapcsolatban is van észrevételünk, ezeket most az általán os vitában nem szeretném elmondani. Számos módosító javaslatot fogunk beadni azért, mert az a célunk, hogy az általunk felfedezett és belátható ellentmondások kiküszöbölését elősegítsük, és szeretnénk, ha a deklarált és általunk is támogatott célok elérésé t egyértelműen szolgálná ez a törvény elfogadását követően. Itt többen többféle közelítést használtak arra, hogy ugyanúgy gondolkodva erről a törvénytervezetről, miért igennel vagy miért tartózkodással szavaztak a bizottságban. A szocialista frakció honvéd elmi bizottságban dolgozó tagjai nem azért szavaztak igennel, mert ebben a formában jónak tartják a törvényt, hanem azért, mert úgy ítéljük meg, hogy múlhatatlanul szükséges ez a