Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 16 (231. szám) - A villamos energiáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - BALCZÓ ZOLTÁN, a MIÉP képviselőcsoportja részéről:
1395 megfelelő szakmai és személyi potenciállal rendelkezik, és egyébként az erősítése deklarált kormányzati célkitűzés. A közszolgáltatási piac szereplői: a közüzemi nagykereskedő MVM Rt., a Paksi Atomerőmű és az ellátásbiztonság a lappillére, az Országos Villamos Távvezeték Részvénytársaság jelenleg ugyan még állami tulajdonban vannak, de a Hornkormány idején módosított és ma is hatályos törvény szerint privatizálhatók: az MVM 50 százalék mínusz egy szavazat arányban, a Paksi Atome rőmű és az OVIT Rt. egy darab szavazat, elsőbbségi részvény kivételével. Ezt a helyzetet a beterjesztett javaslat nem változtatja meg, tehát a privatizáció e törvényi felhatalmazással folytatható. Mi lesz ebben az esetben a közszolgáltatással? Hogyan telje sülnek a Fidesz választási ígéretei a villamosprivatizáció leállításáról, az erős nemzeti villamostársaságról? S hogy ezt a privatizációt a beterjesztők komolyan gondolják, azt a törvényjavaslat más, meglehetősen ellentmondásos részei tartalmazzák. Ugyanis ez a törvény módosítaná a tartós állami tulajdonban lévő társaságokról szóló törvényjavaslatot, nevezetesen a rendszerirányítóról kijelenti, hogy annak százszázalékos állami tulajdonban kell lenni, ugyanakkor a törvényjavaslat más részein arról beszél, ho gy milyen arányú tulajdonszerzés lehetséges a Mavir Részvénytársaságban. Ez önmagában logikailag is ellentmondás e törvényjavaslaton belül. A további privatizáció az állami akarat érvényesítésének elgyengüléséhez vezetne, ez szerintünk elfogadhatatlan. Úgy hogy itt az ideje, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba. Egyértelműen törvénybe kell foglalni, hogy a Magyar Villamos Művek, a Paksi Atomerőmű és az OVIT száz százalékban állami tulajdonban marad. E garancia nélkül ez a törvény a nemzet érdekeivel ellentéte s, elfogadhatatlan, ilyen formában a MIÉP nyilván nem fogja támogatni. Célszerű lenne az állam által visszavásárolni szándékolt MOL földgáz üzletágát is az MVM Rt.nek átadni; nem szorosan e törvényhez kapcsolódik, ezt már más körülmények között kifejtettü k. Ha az a kormányzati cél, hogy az MVM erős cég legyen, erős tőkeerejű, és az ÁPV Rt. megszüntetése tervbe van véve, akkor pontosan e kettőt összekapcsolva lehetne alkalmas a Magyar Villamos Művek Részvénytársaság arra, hogy magyar energetikai részvénytár sasággá váljon, és a felügyeletet a Gazdasági Minisztérium gyakorolná. A közszolgáltatási piac működésének harmadik fontos feltétele a megfelelő közszolgáltatási árképzés. Elméletileg is bizonyított, hogy a szabályozott piacon a fogyasztói átlagárat az öss zes termelő átlagos költsége határozza meg. A liberalizált piacon az árak spontán hatások miatt jelentősen ingadoznak, és nyomás érvényesül a kereslet által még igényelt legdrágább termelő árának az elismerésére. Ebből adódóan a versenypiaci árak elméletil eg is tartósan magasabbak, mint az önköltség típusú szabályozott árak, ha abban nincs túlfinanszírozottság. A piac legjobban kiszolgáltatott szereplői, a lakossági fogyasztók nincsenek alkupozícióban. Éppen ezért szükséges a legkisebb költség elvének érvén yesítésén alapuló szabályozott ár fönntartása. Az árképzés alapelveit ebben a törvényben kellene meghatározni. Enélkül nem lehet a Magyar Energia Hivatal hatáskörébe utalni az árképzés részletes szabályait. A törvényjavaslat 2004. január 1jétől az egyedi erőművi termelői hatósági árak megszüntetését tartalmazza, de a közüzemi célra lekötött energia esetében is. Ugyanakkor a közszolgáltatási piacon a szabályozott hatósági ár fönn fog maradni. Ez pontosan az a veszély, az a mechanizmus, ami az említett kalif orniai példában a gondot okozta, nevezetesen szabaddá tett termelői árak a közszolgáltatási piacon is, és emellett pedig a rögzített fogyasztói nagykereskedelmi árak. Úgy gondoljuk, hogy nem lenne célszerű nekünk e törvénybe foglalni azt a hibát, azt a mec hanizmust, ami ott a rendszer összeomlását okozta. A javaslat megszünteti az állami nagykereskedő MVM villamosenergiakülkereskedelmi monopóliumát. A feljogosított fogyasztók már az uniós csatlakozás előtt éves fogyasztásuk felét importálhatják. Álláspontu nk szerint az uniós csatlakozásig fenn kell tartani az állami tulajdonú MVM Rt. külkereskedelmi monopoljogát. Szükséges a villamostranzit állami monopóliumának fenntartása, mert ezzel a, nevezzük így, árammosás akadályozható meg, aminek az lenne a lényege, hogy az uniós tagállamokban is és nálunk is tevékenykedő villamosenergiakereskedők