Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 16 (231. szám) - A villamos energiáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc):
1396 megvásárolják a keleti olcsó villamos energiát, amit sajátjukként értékesítenek magasabb áron hazánkban. A törvényjavaslat gyakorlatilag nem korlátozza megfelelő mértékben nagy regionális és integrált szolgáltatási monopóliumok működését. Hogy ezek valóban létrejöttek, miközben a privatizáció kapcsán annak idején pont a monopólium felszámolását jelölték meg mint fontos célt, elegendő megnézni a törvényjavaslat háttéranyagát . Hogy csak egy példát említsek - áramszolgáltatók megoszlása az értékesített villamos energia szerint , van hat nagy áramszolgáltató három tulajdonossal, az arány a szolgáltatás szerint 44, 34 és 22 százalék. A 44 százalékos tulajdonú társaságnak egyébké nt 11 százalékos erőműtulajdona is van, amellett gázszolgáltatási tulajdona is van, és ez regionálisan lefed hatalmas területet. Akkor meg kell kérdeznem: nem monopólium jött most létre? Ekkor világossá válik számunkra, hogy tulajdonképpen ez a törvény ebb en a formájában, az általunk javasolt korlátozások nélkül, egyértelműen ezeknek az áramszolgáltatóknak az érdekét jelenti. Nem véletlenül igyekeznek ezért mindent megtenni a propaganda és a píár területén, ezért vannak az úgynevezett liberalizációs teniszt ornák, ami - még egyszer mondom - az ő szempontjukból teljesen jogos, hogy aki ebben érdeket lát, az ezért lobbizik. Azon már kicsit meglepődtem, hogy a parlamenti frakcióvezetőkhöz a Magyar Áramszolgáltatók Egyesületével közös levélben fordultak olyan, eg yébként eddig függetlennek tekintett komoly egyesületek - egynek én is tagja vagyok , amelyek még 1995ben a privatizációs veszélyekre hívták föl a figyelmet, világosan, szakmai érvekkel megjelölve, hogy mit tarthatnak elfogadhatónak. Nos, ezek az egyesül etek ma azt kifogásolják, hogy a törvényben rögzített, a monopóliumok megakadályozását bizonyos szintig előíró paragrafusok, például a 30 százalékos részarány meg nem haladása miért szerepel ebben a törvényben. Nos, ez számomra azért meglehetősen árulkodó, hogy a jelenlegi formában kinek az érdekét szolgálja ez a törvényjavaslat. A Magyar Energia Hivatal jogállása szerintünk ne maradjon változatlan; szerepe felértékelődik, egyértelműen az Országgyűlés felügyelete alá kellene helyezni. (12.00) Súlyos hiányos ság, hogy a törvényjavaslatban nem szerepelnek a szolgáltatás minőségi követelményei, az ellátási paraméterek szabványosítása, a kötelezően biztosítandó minőségi paraméterek rögzítése. Hogy ez milyen veszélyt rejt magában, azt mutatja a privatizáció óta be következett szolgáltatási minőségromlás - minden egyes évben a MEH jelentése erről világosan és objektíven beszámol. Összefoglalva: ezt a törvényjavaslatot a MIÉPfrakció a beterjesztett formában nem fogadja el, támogatni csak jelentős átdolgozás után, az általunk támasztott feltételeket a törvénybe beépítő érdemi módosítások elfogadása esetén tudjuk. Köszönöm a figyelmet. (Taps a MIÉP soraiból.) ELNÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk, méghozzá váratlanul g yorsan, ennél hosszabb vitára, hosszabb felszólalásokra készültünk. Miután nincs több felszólalás, megállapodásunk szerint az általános vitát elnapolom, a folytatásra majd a következő ülésen kerül sor; és miután más napirendet délelőttre nem terveztünk, ez ért most szünetet rendelek el, és 1 órakor folytatjuk a munkát. 13 óráig a parlament szünetet tart, és 13 órakor az azonnali kérdésekkel folytatjuk a délutáni munkánkat. (Szünet: 12.0113.03 Elnök: dr. Wekler Ferenc Jegyzők: Koppánné dr. Kertész Margit é s Kocsi László) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk munkánkat. Köszöntöm a jelenlévőket és mindazokat, akik figyelemmel kísérik az Országgyűlés munkáját.
