Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 16 (231. szám) - A villamos energiáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - BALCZÓ ZOLTÁN, a MIÉP képviselőcsoportja részéről:
1394 Bár a törvényjavaslat némileg javult a 2000ben előterjesztett, majd visszavont változathoz képest, lényegét tekintve azonban változatlanul elnagyolt és megalapozatlan. Ennek csak egy bizonyítékát hadd említsem. A háttéranyag az átállási költségek legvalószínűbb értékét 48 milliárd forintban jelöli meg. De az ehhez tartozó sáv 27 és 103 milliárd között van. Az átállási költségek, amelyek nagysága kilowatt óránként 13 forint, a tervezet szerint rendszerirányítási költségként valamennyi fogyasztót, vagyis ilyen módon - teljesen világos - a közszolgáltatást is terhelni fogják. Ezzel szemben azt kellene a törvényben egyértelműen rögzíteni, hogy a liberalizálás következményeit a liberalizált piac szereplőinek, a feljogosított fogyasztóknak kellene viselni, akiknek érdekében történik a piacnyitás. Az átállási költségek egyébként számottevően csak úgy csökkenthetők, ha a korábban, a Hornkormány idején éppen a pri vatizáció érdekében kötött hosszú távú áramvásárlási szerződéseket kifuttatjuk. A piacnyitás időpontját emiatt is célszerű lenne az Európai Unióba történő tényleges belépés időpontjához illeszteni, különös tekintettel arra, hogy a mi feltételezésünk szerin t a belépés esetleges időpontja meglehetősen bizonytalan, és nem feltétlenül ez a meghirdetett 2004es dátum lesz. A törvényjavaslat az állam, különösen a parlament szerepének indokolatlan csökkentését irányozza elő. A jelenlegi helyzettel szemben már a ko rmány határozná meg az erőművek létesítésének energiapolitikai követelményét, és a jelenlegi villamosenergiatörvényben meghatározott energiapolitikával kapcsolatos parlamenti jogosítványok megszűnnének. Energiapolitikai stratégiai kérdés annak törvényi rö gzítése egyébként, hogy az ellátásbiztonság állami felelősség. A törvényjavaslat az új kapacitások létesítésére az úgynevezett engedélyeztetési eljárást tartalmazza. Ez feltételezi a befektetők beruházási szándékát, ami viszont kizárólag a piaci szereplők érdekviszonyainak függvénye. A befektetők csak hosszú távú áramvásárlási szerződések birtokában hajlandók új kapacitásokat létrehozni. Ezért csak kellően erős állami tulajdonosi jelenlét, állami piaci erő esetén garantálható a kapacitásegyensúlynak legaláb b a közszolgáltatási piacon való fenntartása. Ezzel elérkeztünk a legfontosabb kérdéshez: a villamosenergiaközszolgáltatáshoz. A méltó emberi élethez szükséges minimális, mással nem helyettesíthető szolgáltatásokat, jelen esetben a villamos energiát minde n állampolgárnak megfizethető áron biztosítani kell. Ez a piacgazdaság körülményei között is állami feladat. A közszolgáltatási villamos piac létjogosultságát az uniós irányelvek is elismerik. A közszolgáltatási piac működésének három, egymással összefüggő feltétele van: a termelői háttér és a közszolgáltatást megvalósító technikai ellátórendszer, a megfelelő tulajdonosi piaci erő a közszolgáltatás teljes vertikumára, végül az állam hatósági ármegállapítása a termelésre, a kereskedésre és a szolgáltatásra v onatkozóan. (11.50) Nézzük, ezek hogyan teljesülnek! A közszolgáltatás megvalósításának első feltétele: a közszolgáltatási célra termelő erőművek állami tulajdona hazánkban még fennáll, mivel a közüzemi nagykereskedő MVM Rt. tulajdonában van az atomerőmű. A jelenlegi önköltség típusú árak megtartása lehetővé teszi a közszolgáltatási piac megvédését a piacnyitást követő ugrásszerű áremelkedéstől. A másik feltétel: a megfelelően erős állami tulajdonosi háttér a közszolgáltatási piac kézben tartásához. Hogy az MVM ennek a feladatának eleget tudjon tenni, ahhoz erős tulajdonosi helyzetben kell lennie. Az MVM eddigi folyamatos gyengítése ezt nem segítette elő. A privatizációból származó korábbi vagyonvesztés mellett a kormány 2001. januári és júliusi fogyasztói é rdekvédelmi intézkedései az MVM Rt. esetében több 10 milliárd forint veszteséget szenvedtek el. További tulajdonosi meggyengülést okozna, ha a rendszerirányító Mavir Részvénytársaságot tulajdonilag leválasztanák az MVM Rt.ről; a javaslat ezt tartalmazza. A rendszerirányító egyébként Németországban és Franciaországban is az integrált áramszolgáltató társaságok tulajdonában van, csak könyvviteli szintű szétválasztás történt. Szerintünk felesleges lenne jelentős költséggel Mavir Rt. néven egy újabb MVM létreh ozása, amikor az MVM Rt. még
