Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 16 (231. szám) - A villamos energiáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - BALCZÓ ZOLTÁN, a MIÉP képviselőcsoportja részéről:
1393 amelyet programjukban meghirdettek. Vagyis a további önfeladás helyett áttérneke a valóban nemzeti érdekű energia politika megvalósítására? A miniszterelnök úrnak is kétségei támadtak, hogy a törvény a beterjesztett formában valóban szolgálja az ellátásbiztonságot, és az úgynevezett befagyott költségek 4 és 80 milliárd forint közé helyezését elfogadhatatlanul tág hatá rnak tekintette a tervezés szempontjából. A javaslat végül is elhalt, vagy ahogy most értesültünk róla, ténylegesen is visszavonásra került, és így most egy új tervezet van előttünk. Az energetikával összefüggő világfolyamatok átgondolt energiapolitikára f igyelmeztetnek minket. Kaliforniában hozzáértő szakemberek dolgozták ki a liberalizációs terveket, mégis megbukott a rendszer. A stratégiai szerepéről korábban lemondott állam végül is kénytelen volt beavatkozni a kaotikus piaci folyamatokba. Bebizonyosodo tt, hogy a közszolgáltatások, így a villamos energia is különleges áru. A liberalizáció felemésztette az energiapiac tartalékait, aminek következtében a korábbi kínálati piac keresleti piaccá vált, és ez árfelhajtó hatású. Az ellátásbiztonság törvényi gara nciáinak hiányában az újabb egyensúly csak hosszabb idő után, fájdalmas és kényszerű állami beavatkozások árán állt be. Ezért az új amerikai energiapolitika egyebek mellett nagy erőműépítési programot tartalmaz a kínálati piac helyreállítása érdekében. Is mét előtérbe került az ellátásbiztonság, és úgy tűnik, ehhez a hosszú távú szerződések sem nélkülözhetők. Azt hiszem, hogy e tapasztalatokat figyelembe kell vennünk. Az Európai Unióban lényeges különbség van az irányelvekben lefektetett jogi és a tényleges helyzet között. Új típusú monopóliumok, minden eddiginél nagyobb, integrált tulajdonosi szervezetek jöttek létre, amelyek már rövid távon is korlátozzák a versenyt, és a nemzetközi piacok felosztását célozzák. Hogy ezeknek a nemzetközi cégeknek mekkora er ejük van, azt a legutóbbi, júliusi hazai nagykereskedelmi árrendezéskor lehetett tapasztalni. A miniszteri rendeletben még januárban meghatározott áremelést csak az után voltak hajlandók maradéktalanul megfizetni, miután az MVM Rt. rovására a kormányzat cs ökkentette a nagykereskedelmi árat. Ez volt az első árcsökkenés a privatizáció óta, csakhogy nem a fogyasztó javára. Az a körülmény, hogy a beterjesztett törvényjavaslat csak 2003ban lépne hatályba, és a piacnyitás akkor sem automatikus, hanem annak alany ai és időpontja a kormány rendeletében lesz meghatározva, több dolgot is bizonyít; először azt, hogy a liberalizálás valóban nem sürgős, másodszor pedig azt, hogy nem sikerült kidolgozni nekünk, magyaroknak sem egy igazi, működőképes modellt. Érdemes megje gyezni, hogy a liberális energiapolitika apostolai a piacnyitás esetére az árak csökkenését helyezték kilátásba, ma már a leendő feljogosított fogyasztókra vonatkozóan is csak azt állítják, hogy a piacnyitás fékezi majd az elkerülhetetlen áremelkedési foly amatot. Mi pedig, az Energiapolitika 2000 Társulat hozzáértő szakértőinek elemzéseire építve azt mondjuk, hogy a piacnyitás következtében az árak egyértelmű növekedésére kell számítani. Változatlanul úgy látjuk, amint már korá bban is kifejtettük az említett szakértői társulat álláspontjával azonosan: elsietett ágazati törvény helyett először nemzeti egyetértéssel energiastratégiát kellene alkotni, vagyis egy önálló energiatörvényre van szükség. Ez a törvény, ahogy többen jelezt ék, kerettörvény, öt kormány, tizenöt miniszteri rendelet és három szabályzat fogja végül kiegészíteni ahhoz, hogy működőképes legyen. Ezáltal most, itt számunkra egy alig értelmezhető törvénytervezet állt elő, amely a lényegi kérdések többségére nem ad m egnyugtató választ. A kialakult helyzetben csak olyan törvény fogadható el, amely az uniós csatlakozásig nem léptet hatályba uniós normákat, a csatlakozást követően pedig csak a tagállamokra nézve kötelező előírásokat veszi alapul; ahol pedig választási le hetőség van, ott a nemzeti sajátosságoknak megfelelő, a hazai érdeket kifejező előírásokat tartalmazza.
