Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 28 (228. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó jelentés általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. KÓRÓDI MÁRIA (SZDSZ):
1103 Az önkormányzati bizottság ülésén ugyan az Állami Számvevőszék azt mondta, hogy ő hallott erről a változtatásról, és szóban eg yet is értett vele, de olyan későn kapták meg ezt a fejezetet a Pénzügyminisztériumtól, hogy ennek az írásos kifejtésére nem kerülhetett sor. Ez számunkra elfogadhatatlan. Néhány támogatási jogcím esetén a területi államháztartási hivatal helyszíni vizsgál at során ellenőrzi az elszámolás szabályszerűségét. Az ellenőrzés tehát - a részletes indokolás szerint - a jogszabályi feltételek teljesülését vagy nem teljesülését jelenti, azaz a szabályszerűség törvényességi vizsgálatát. Az elszámolás helyszíni vizsgál ata pedig nem választható el a felhasználás vizsgálatától. Mindkét esetben átfedés vélelmezhető a TÁH és az ÁSZ vizsgálati kompetenciáját illetően. A javaslatban ugyanis nem egyértelmű a két szervezet ellenőrzési tevékenységénél a munkamegosztás. Nem rendezett a törvényjavaslatban, hogy az ÁSZ az átfogó gazdaságipénzügyi ellenőrzés során elfogadjae a TÁH megállapításait, vagy ismételten vizsgálódik a már ellenőrzött témakörben. Ez a szabályozatlanság már csak azért is problematikus, mert az önkor mányzatok nagy hányadánál az éves költségvetés fele vagy annál nagyobb része központi forrásokból adódik. Ezen önkormányzatoknál - a törvényjavaslatot figyelembe véve - az átfogó vizsgálat során mire irányulna az ÁSZ ellenőrzése? Nem szabályozott továbbá a z sem, hogy milyen eljárási rend szerint történik az ÁSZ vizsgálata az esetben, ha az önkormányzat a bíróság előtt megtámadja az államháztartási hivatal határozatát, és a bíróság még nem döntött, miközben az ÁSZ már folytatja az ellenőrzést. Az önkormányza ti törvény 92. §a szerint a helyi önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Ez a megfogalmazás nem nevesíti az ellenőrzés tárgyát konkrétan; igénybevétel, felhasználás, elszámolás s a többi. Azt jelenti viszont, hogy az Állami Számvev őszék a gazdálkodását egészét, minden elemét ellenőrzi. Elfogadva azt a jogos felvetést, hogy az Állami Számvevőszék tárgyi és személyi feltételei nem teszik lehetővé minden ellenőrzési feladat teljes körű ellátását, ezért szükséges más szervezetet is az e llenőrzési jogosítvánnyal ellátni. De ennek a más ellenőrzési szervezetnek a feladat- és hatáskör megjelölésével meg kell jelennie az önkormányzati törvényben. Az önkormányzati törvény azonban kétharmados törvény, ezért ennek módosításához az előzetes egye ztetés mindenféleképpen szükséges lett volna. Van a javaslatban néhány olyan rendelkezés vagy nem szabályozott kérdés, amely inkább bonyolítja az eddigi ellenőrzési rendszert, veszélyezteti az átláthatóságot, így például a személyi jövedelemadó normatív el osztása egyre nagyobb szerepet kap a költségvetés kímélése céljából a finanszírozásában. Nem pontosan szabályozott az, hogy ezt a személyi jövedelemadóelemet a TÁH ellenőrzie vagy sem. Nem szabályozott pontosan, hogy a TÁH mely témákat köteles teljes kör ben ellenőrizni, és mely témák esetében csak vizsgálódhat. Nem szabályozott, hogy az államháztartási hivatal határozata meghozatalakor ellenőrzie a TÁH megállapításának helyességét, vagy elfogadjae azt felülvizsgálat nélkül. A 20012002es költségvetési törvény módosításához észrevételeink a következők. A törvényjavaslat szerint a központi költségvetés bevétele 2001ben 170 milliárd forinttal növekszik. Ennek az elosztását kívánja a kormány ezúton legalizálni. A legfőbb probléma az, hogy ebből a többletbe vételből az önkormányzatok közvetlenül nem részesülnek. Megjegyzem, hogy a pénzügyminiszter politikai államtitkára egy régebbi parlamenti ülésen 250 milliárd forint államháztartási többletbevételről is nyilatkozott már. A kormányzat szerint a költségvetési többletbevétel a gazdaság tervezettet meghaladó növekedéséből származik. Ez a megállapítás azonban megkérdőjelezhető. A 2001. évre tervezett 6 százalék inflációval szemben ugyanis 910 százalék inflációt prognosztizáltak a szakértők. Így a központi költsé gvetés többletbevételének egy része ebből származik. A tervezettnél magasabb, várható infláció kompenzálása a helyi önkormányzatok finanszírozásában a támogatások összegének növelésével tehát elengedhetetlen. Amennyiben az önkormányzatok központi forrásai nem növekednek legalább ennek mértékében, akkor a központi
