Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 27 (227. szám) - A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KOVÁCS TIBOR (MSZP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - ÉKES JÓZSEF (MDF):
1059 Nagyon szomorú, hogy Magyar országon ma még nagyon kevés gazdasági társaság ismerte fel annak a szükségességét, hogy környezetvédelmi minősítést hajtasson végre vagy végezzen el a saját termékével kapcsolatosan. Mert ha a környezetvédelmi minősítés rendszerén keresztülmegy egy termék , akkor ma már az Unión belül is a gazdasági társaságnak, amelyik a terméket előállítja, nevesíteni kell azt, hogy mint hulladék hova kerül. Számot kell adnia arról, hogy önmagában az őáltala előállított terméknek, ha keresztülmegy a fogyasztói láncon, hán y százaléka marad meg hulladékként, és annak az újrahasznosítása, esetleges feldolgozása milyenképpen fog megvalósulni. Ebből a szempontból sajnos a mai magyar gazdasági társaságok versenyhátrányba fognak kerülni az Európai Unión belül, és ennek a következ ménye az lesz, hogy a magyar termékek az uniós piacról is ki fognak szorulni. Nagyon sokan felvetették a vámkérdéseket. A kilencvenes években rengeteg hulladék érkezett be ebbe az országba a nyugati országok részéről, onnan, ahol különböző tiltásokat vezet tek be, és a tiltások mögé a megfelelő vizsgálati rendszereket is kiépítették, akár a laborminőséget ahhoz, hogy valóban meg tudják azt állapítani, amit Kovács képviselőtársam is mondott. A nyugateurópai országokban valóban létezik az, amit Szentgyörgyvöl gyi képviselőtársam is mondott a maga részéről, hogy a gazdasági társaságok a piacon - hiszen a piacon farkastörvények uralkodnak - abban a pillanatban, amikor egy termékelőállító nem a minőségnek megfelelő terméket állítja elő, a feljelentést megteszik, és kiszorítják a piacról, kivonják a piacról. Úgy érzem, hogy ma még Magyarországon ebbe az állapotba nem jutottunk el. Nem jutottunk el abba az állapotba, amit maga a miniszter úr is mondott, tehát nemcsak termékről kell beszélnünk, beszélnünk kell tájvéd elemről, természetvédelemről, vízgazdálkodásról, levegőminőségről, és ha azt nézzük, hogy Magyarország egyre több nemzetközi szerződést írt alá az utóbbi időben, ezeknek a végrehajtására a megfelelő forrásokat meg kell teremteni. (20.20) Ha a megfelelő for rások oldalát nézzük, Kovács képviselőtársam mondta: nem visszaigazolható, hogy ha a termékdíj bekerül a nagykalapba, a központi költségvetésbe, akkor milyen módon fog visszakerülni adott esetben új technológia fejlesztésére vagy a termékdíjat visszaigényl őhöz. A rendszert így kell felépíteni a környezetvédelem szempontjából, és ez ma is él tulajdonképpen, a Széchenyiterven keresztül környezetvédelmi technológiai fejlesztésre biztosítanak forrásokat. Erre én azt mondom, hogy a környezetvédelem szempontjábó l ez nem elég. Azért lenne nagyon fontos kérdés, hogy a környezetterhelési díjjal tudjunk élni és be tudjuk vezetni, mert akkor nagyon pontosan meg lehet határozni, hogy amelyik gazdasági társaság környezetvédelmi technológiafejlesztésre fordít összeget, a díj ellenében adott esetben annak 6070 százalékát visszakaphatja, visszaforgathatja. Tehát ellenőrzötten egy olyan technológiaváltást lehet Magyarországon végrehajtani, ami egyrészt munkahelyet teremt, másrészt magyar fejlesztéseket és magyar technológiá t jelent. Ez lenne nagyon fontos kérdés, hogy a termékdíj és a környezetterhelési díj együttesét és mindig az infláció mértékével történő növekedését - amit Házas József képviselőtársam is mondott - valami útonmódon egyfajta rendszerré kellene alakítani. Nem pedig úgy, hogy az elmúlt tíztizenegy év folyamán milliószor nyúltunk hozzá a termékdíjhoz, de azokat a hatásokat önmagában nem érte el, amit környezetvédelmi szempontból ennek az országnak meg kellett volna fogalmaznia vagy meg is fogalmazott. Hiszen a nemzeti környezetvédelmi programnak is tulajdonképpen erre a rendszerre kell ráépülni. Amikor kiadásokról beszélünk, amikor azt mondjuk, hogy csatornázás vagy hulladékgazdálkodás, akkor a termékből származó hulladék kerül oda, ennek a rendszerét is ki k ell alakítani. Nem véletlenül kérdeztem rá kedden a miniszter úrra azonnali kérdés formájában, hogy a hulladékgazdálkodási törvényből adódóan ma hol tartunk. Sajnos a magyar állampolgároknak ma még arról sincs fogalmuk - hisz a termékből, az általuk felhas znált termékből lesz hulladék , hogy 2800 hulladékdepónia működik Magyarországon; hetven körül van azoknak a száma, amelyek
