Országgyűlési napló - 2001. évi nyári rendkívüli ülésszak
2001. június 19 (217. szám) - Molnár László (független) - a honvédelmi miniszterhez - "Egy 50 éves adósság rendezése érdekében" címmel - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - MOLNÁR LÁSZLÓ (független): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc):
94 Kiemelé st érdemel az is, hogy ezek a személyek hadköteles korban kerültek behívásra azokkal a társaikkal együtt, akik fegyveres alakulatnál töltötték le szolgálati idejüket. Az általuk végzett munkát a honvédség természetesen elszámolta a megrendelőnek. Nem ingye nes rabszolgamunkáról volt tehát szó. A honvédség a munka ellenértékeként kapott összegből fedezte a katonák tartását, és fizette ki az illetményt, amit minden más fegyveres alakulatnál szolgáló katona is megkapott. A sorkatonai szolgálat alatti munkavégzé s egészen a nyolcvanas évek végéig folyt, a katonákat ezekhez az alakulatokhoz '56 után szociális meggondolások alapján hívták be, és ezek a személyek sem munkabért kaptak, hanem munkajutalom és prémium került kifizetésre számukra. Nyilvánvaló, hogy az épí tő alakulatokhoz besorozott személyek is igényt tarthatnának kárpótlásra, hiszen nem munkabért, hanem ennél kevesebb juttatást kaptak. Az érdekképviseleti szervek és az állampolgárok is szorgalmazták, hogy az ötvenes évek munkaszolgálata is a második világ háborús munkaszolgálattal azonos megítélés alá essen, és most mint kárpótlási jogcím kerüljön be a kárpótlási törvénybe. E javaslat 1992 óta folyamatosan megjelent mind a kormányzat, mind pedig a parlament előtt; eddig minden alkalommal elutasításra került . Az Alkotmánybíróság 1/1995. számú ABhatározata leszögezte, hogy az államnak szabadságában áll, hogy a "politikai okból jogtalanul" kategóriákat rugalmasan kezelje anélkül, hogy ezt önkényesen tenné. Alkotmányosan nem kifogásolható az állam azon döntése, hogy a katonai behívóját teljesített munkaszolgálatos kívül esik a politikai okból jogtalanul fogalomkörén. Mindezekre tekintettel a honvédelmi tárcának nem áll módjában új kárpótlási jogcímet megállapítani, még kevésbé az ehhez szükséges anyagi fedezetet előteremteni. A megoldás kizárólag a kárpótlási törvény módosítása lehet. Kérem a tisztelt képviselő urat, szíveskedjék válaszomat elfogadni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖ K (dr. Wekler Ferenc) : Megkérdezem az interpelláló képviselőt, elfogadjae az államtitkár válaszát. MOLNÁR LÁSZLÓ (független) : Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azt reméltem, hogy az interpellációm nem fog elhangozni a Magyar Köztársaság parl amentjében azok után, hogy 2001. május 8án már azonos tartalommal kérdést tettem fel a honvédelmi miniszternek, amelyre a következő, számomra elfogadhatatlan választ kaptam. Idézem: (17.20) "A felvetett problémakör nem új. Az elmúlt évek során több kísérl et is történt a megoldásra, de kormányzati akarat hiányában ezek egyike sem vezetett eredményre." Tisztelt Államtitkár Úr! Nagyon szeretném elfogadni a válaszát, de ha a válaszát elfogadnám, akkor a nemzeti koalíció a 2002es parlamenti választásnál legkev esebb 150200 ezer szavazattal lenne szegényebb, amit én nem szeretnék. Sajnos, így ebben az ügyben úgy érzem, kénytelen leszek közvetlenül a miniszterelnök úrhoz fordulni. Nem tudom elfogadni a válaszát. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Mivel az interpelláló ké pviselő úr nem fogadta el a választ, kérdezem az Országgyűlést, elfogadjae azt. (Szavazás.) Az Országgyűlés 133 igen szavazattal, 81 nem ellenében, 17 tartózkodással elfogadta az államtitkár válaszát. Áttérünk a kérdések megvitatására.
