Országgyűlési napló - 2001. évi nyári rendkívüli ülésszak
2001. június 19 (217. szám) - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - NÉMETH ZSOLT (Fidesz):
53 Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt határon túli magyar Vezetők! A FideszMagyar Polgári Párt az előttünk álló döntést történelmi döntésnek tekinti, és nem tud eléggé nem egyetérteni azzal a megközelítéssel, amit az imént az SZDSZ részéről hallottunk, amely degradálni akarja ezt a döntést, és valóban hónapok óta szajkózzák, hogy itt egyfajta szemfényvesztésről van szó. Ezzel szemben mi az a cél, ami miat t kezdeményezte a Magyar Állandó Értekezlet a státustörvény megalkotását? Először is a határon túli magyarság identitásának a megőrzése, nem Trianon jóvátétele, de mindenféleképpen egy 80 éves adósság, amelyet Magyarország a határon túli magyar közösségek iránt fölhalmozott. Úgy ítéljük meg, hogy eljött az ideje és megérett a lehetősége annak, hogy ezt az adósságot Magyarország elkezdje törleszteni, nemcsak Magyarország, hanem az egész Kárpátmedencei magyarság és az egész térség javára. Másodszor: rendkívü l álságosnak tartjuk azt a megközelítést, amelyik azzal riogatja a határon túli magyarokat, hogy ettől a törvénytől fognak majd ők elvándorolni a szülőföldjüktől. Az elvándorlás folyamata évtizedek óta tart. Ez az első, reményeink szerint - bízunk benne - hatékony eszköz annak érdekében, hogy ezt az elvándorlási hullámot megpróbáljuk lelassítani. Tehát aki azt mondja, hogy ettől a törvénytől lesz elvándorlás, az nem szembesül azzal, hogy a folyamat már évtizedek óta olyan nagyságrendet öltött, hogy immáron valóban a határon túli magyarságnak a jövőképét érinti ez nagyon károsan. Tehát meg szeretnénk - különösen az Európai Unió előszobájában - állítani ezt az elvándorlási hullámot, és ennek kíván az eszköze lenni a státustörvény. Harmadsorban: ténylegesen a t érség stabilitását is kívánjuk ezzel a törvénnyel szolgálni, hiszen olyan új választóvonalak kialakulásának a veszélye van az európai uniós csatlakozás előszobájában előttünk, amelynek az enyhítésére mind a magyar nemzetpolitikának, mind a magyar szomszéds ágpolitikának tudatos erőfeszítéseket kell tennie. Ebbe a politikába illeszkedik a státustörvény megalkotása, a térség stabilitását, euroatlanti integrációs esélyeinek a javítását szolgálja ez a jogszabály is. A preambulumban a Magyar Szocialista Párt jav aslatára a Magyar Állandó Értekezletnek a szerepét hangsúlyosan elismerjük. Fontosnak tartjuk, hogy az az intézmény, amely 1996ban a magyarmagyar csúccsal vette kezdetét, majd '99ben, amikor megalakult immáron a polgári kormányzás idején, helyet kapjon a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényben. Azért is fontos, mert immáron látjuk, hogy az MSZP tegnap esti döntése nyomán ténylegesen egy nemzeti egység övezi a státustörvény elfogadását, hiszen a 13 Kárpátmedencei magyar pártból 12 párt egy öntetűen támogatja ennek a törvénytervezetnek az elfogadását. (13.30) Másodszor pedig azért is fontos, hogy a Magyar Állandó Értekezlet szerepel a törvény preambulumában, mert rendkívül sajátos törvényalkotásnak vagyunk a végén: nem csupán a magyar parlame ntben kellett konszenzust alkotni, hanem az egész Kárpátmedencében, és sikerült a státustörvénnyel kapcsolatban. Reméljük, hogy a későbbiekben ez pozitív precedens lesz, másutt is sikerül majd hasonló módon törvényt hozni. A területi hatállyal kapcsolatba n, hogy Ausztria miért kellett kikerüljön a törvényből: nagyon sokszor elmondtuk, hogy ennek több oka volt. Valóban, az Európai Unió részéről vetődtek fel felvetések, hogy nem lehet bizonyos kérdésekben az Unió állampolgárai között különbséget tenni, de ez nem tette volna szükségessé, tisztelt Bauer Tamás, hogy kivegyük Ausztriát a törvényből. Számos egyéb indok volt, és azok a gazdasági indokok, amelyeket itt többször elmondtunk, hogy miért támogassa Magyarország Ausztria polgárait, mindenféleképpen számba veendők, illetőleg az a tény is, hogy az ausztriai magyarok között rendkívül komoly feszültséget eredményezett volna a törvény, hiszen a töredékük őshonos, a nagyobbik részük azonban emigrációs múltból fakadóan lett ausztriai magyar. Összességében, tiszte lt parlament, tisztelt képviselőtársaim (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , a törvény elfogadása egy kezdet, és ehhez szeretném kérni mindenki együttműködését az elkövetkezendő években.
