Országgyűlési napló - 2001. évi nyári rendkívüli ülésszak
2001. június 19 (217. szám) - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BALCZÓ ZOLTÁN (MIÉP):
54 Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Balczó Zoltán úr, a MIÉP képviselője. BALCZÓ ZOLTÁN (MIÉP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Bármennyire is illusztris vendégeink vannak, igyekszem magam a Házszabályh oz tartani, és nem a Magyar Igazság és Élet Pártja felfogásának a deklarációjára használom ki ezt az öt percet, hanem azokhoz a módosító indítványokhoz szólok hozzá, amelyeket benyújtottak a képviselőtársak, illetve olyan kérdésről szólok, amelyet koherenc iazavarnak tekintek. Mindaz, amit Bauer Tamás, az SZDSZ képviselője elmondott - és végső konklúzióként felvetette akár a törvény visszavonását is , a következőképpen fordítható le. 20082010 körül, ha az európai integráció úgy és abba az irányba halad, ah ogy most elképzeljük, akkor ez a törvény feltehetően nem lesz eurokonform. Teljesen egyetértek ezzel, hiszen, ahogy Németh Zsolt államtitkár úr mondta, mi is úgy tekintjük ezt a törvényt, mint egy első lépcsőt, és igen bízunk benne, hogy 20082010 körül má s jogszabályi keretek között valósul meg az az együttműködés és az a nemzeti egységesítés, amelyet ez a törvény megcélzott. Koherenciazavarnak tekintem azt, amire remélhetőleg nem kerül sor, de a veszély fenná ll, nevezetesen: egy kerettörvényt fogadunk most el, és számos olyan kérdést, amelyet egyébként, ha nem lennénk az idő szorításában, újabb törvénycsomagban kellene az Országgyűlés elé hozni. Ehelyett öt rendeletcsomag fogja megvalósítani a gyakorlatban min dazokat az elveket, amelyeket itt elfogadunk. Itt látom annak a veszélyét, vagy legalábbis kérem a kormányzatot, hogy legalább a parlament illetékes bizottságaival véleményeztesse ezeket a rendeleteket, hogy lássuk, megvane az összhang az általunk most el fogadott elvek és a megvalósulás között. Hadd mondjak egy példát. Az én ismereteim szerint szombaton volt a határon túl egy találkozó, ahol a magyar igazolvánnyal kapcsolatban fölmerült, hogy kétnyelvű lesz, sőt állítólag a kérelmezőnek mindenképpen - mara djunk egy romániai példánál - magyarul és románul is ki kell töltenie ezt a bizonyos adatlapot. Megkérdezem, hogy egy olyan igazolványnál, amelyet Magyarországon, magyar intézményeknél kell bemutatni, egy olyan igazolványnál, amelyet a határon túl a magyar jelölő intézmények fognak használni, vajon miért van szükség arra, hogy kétnyelvű legyen, vagy miért kell egy Zetelakán született, magyar anyanyelvű magyar állampolgárnak ezt az igazolványt román adatlapon is kitölteni. A kérdés természetesen nyilvánvalóa n akkor oldódik meg, ha majd ez a rendelet megszületik. Tehát csak azt akartam jelezni, hogy itt a képviselőknek lehetnek bizonyos elképzeléseik e törvény szelleméről, a kérdés az, hogy ez hogyan fog megvalósulni. Végül mégis hadd mondjak valamit a "Triano n" szóról. Elhangzott, isten ments, hogy itt valaki Trianonjóvátételről beszéljen, vagy egyáltalán összefüggésbe merje hozni ezt a törvényt Trianonnal. Tisztelt Képviselőtársaim! E szó kiejtése, e döntés megemlítése kapcsán csak a környező országok többsé gi nemzeteinek lehet érzékenysége? Nekünk nem lehet érzékenységünk, és nem mondhatjuk azt, hogy ha nincs Trianon, akkor természetesen nincs ez a szétdarabolt ország, nemzet, amelyik most így akarja megoldani az együvé tartozás kérdéseit? Abban az esetben, ha a trianoni szerződés alatt nemcsak a határok meghúzását értjük, hanem mindazokat a kötelezettségeket, amelyeket az utódállamoknak teljesíteniük kellett volna a kisebbségek egyéni és kollektív jogai tekintetében, ha így beszélünk a trianoni szerződésről, akkor vajon szükség lett volnae erre a törvényre? Tehát igenis a Magyar Igazság és Élet Pártjának az az álláspontja, hogy egy fontos első lépésről van szó, és természetesen beszélhetünk Európai Unióról, beszélhetünk a határok majdani légiesítéséről, besz élhetünk proletár internacionalizmusról, beszélhetünk KGSTről, de ezt az együvé tartozást csak a mindenkori magyar kormánynak és a magyar nemzetnek az az akarata fogja
