Országgyűlési napló - 2001. évi nyári rendkívüli ülésszak
2001. augusztus 13 (219. szám) - Bejelentés képviselő frakcióból történő kilépéséről - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ):
251 ELNÖK (dr. Áder János) : Ugyancsak napirend előtti felszólalásr a jelentkezett Pető Iván frakcióvezetőhelyettes úr, Szabad Demokraták Szövetsége. DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ) : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Nevezzük Bánk bánmodellnek, amikor a kormány egy nemesnek tetsző ügyre az adófizetők forintjaiból sok pénzt fordí t, de a nyilvánosság elől elrejtett kettős könyveléssel a felhasznált összeg nem jelentéktelen részét magáncélokra pumpálja át. Bánk bánmodell, mert a nemzeti kultúra kiemelkedő darabjának filmre vitele kapcsán került nyilvánosságra egy dokumentum, amely szerint a költségek hozzávetőleg 15 százalékát Fidesz közeli cégeken keresztül kisíbolják. Ha igaz a gyanú, hogy a Fidesz a Bánk bánmodellt alkalmazta a Postabank túlkonszolidálásánál, és az autópályaépítésnél is működik a 15 százalékos részesedés, akkor vannak, akik milliárdokhoz jutottak jogtalanul, viszont így legalább érthetőbb, hogy miért vonták ki a közbeszerzési rendszerből az autópályaügyet, miért vállalták a lehetségesnél jóval költségesebb és lassabban készülő változatot. (12.30) És érthető az i s, hogy miért kell titkolni a feltűnően drágán működő országimázs 4 milliárdjának számláit; nyilván a Magyar Televíziónál is csurrancseppen az eltűnő milliárdokból, és a dán színművész és egy kaliforniai névtelen által alapított hirdetésszervező cég megbí zásából is. A Bánk bánmodell teszi érthetővé, hogy miért kellett kidobni az ablakon egy jól működő könyvtári elektronikus információs rendszert, amelynek országos előfizetése kevesebbe került volna, mint az augusztus 20ai tűzijáték egyetlen perce, miközb en sok száz millióért Fidesz közeli személyek által alapított cégre bízzák a tartalomszolgáltatás lebutított változatát. (Közbeszólás a kormánypártok soraiból: Hol?!) A közpénzek magánzsebbe pumpálásáról szóló történeteket csak erősíti, hogy szájukra kevés sé vigyázni tudó Fideszvezetők azzal biztatgatják a híveket: ha pártjuk alul maradna a választásokon, akkor sincs nagy baj, mert annyi pénzt gyűjtöttek már össze, hogy a következő négy évet ellenzékben is vidáman kihúzzák. (Közbeszólás a kormánypártok sor aiból: Magatokról beszélsz?) Az említett és nem említett ügyek többsége nagyobb léptékű, mint a miniszterelnök édesapja vállalatainak bevételei lehetnek. Itt, a mindmáig tisztázatlan alapítási történetet nem számítva, hogy félreértés ne essék: a pénzmosási gyanú nem merül fel. Ha a miniszterelnök, a kormánypártok és a hozzájuk csatlakozott MIÉP egyetlen európai országot is tudnának mondani, ahol nem lesz parlamenti ügy, ha kiderül, hogy a kormány bármely tagjának közvetlen családtagja állami vállalatok besz állítója, akkor sem nevezhetnénk szokványosnak ezt az esetet. A jogtalan előnyszerzés ennél jelentéktelenebb esetén is vizsgálatot indítanak az európai országokban, de Indonéziában és a Fülöpszigeteken is, hogy csak a közelmúlt példáit említsem. Az üzlet részleteiről itt ráadásul az érintettek részéről zavaros és egymásnak ellentmondó állítások hangzanak el. Sőt, ismert, hogy a kormány intézményeként működő Magyar Fejlesztési Bankon keresztül vezényelt autópályaépítés szállítója egy olyan személy cége, ak i a miniszterelnökkel szoros kapcsolatban áll, és nyilvános adatok szerint a miniszterelnök édesapja hirtelen felindulásból ráruházta az egyik üzemét. Ha a kormánypártok tényleg hiszik, hogy nincs Orbánbánya ügy, a demokratikus normákat követve akkor is e ngedniük kellene a parlamenti kisebbséget megillető jogok gyakorlását, vizsgálóbizottság felállítását, nem is beszélve arról, hogy az általuk pusztán alantas politikai vádaskodásnak nevezett ellenzéki állítások cáfolatára ennél jobb alkalom nem is kínálkoz na. Ha viszont a kormánypártok bármilyen technikával is megakadályozzák ma az ellenzék által javasolt vizsgálóbizottságok létrejöttét, annak csak egy indoka lehet: tartanak a vizsgálat következményeitől. (Moraj a kormánypártok soraiban.) Elemelkedve némile g a konkrét javaslattól: ma itt az dől el, hogy ennek a kormánynak a működési idején lehete valamit javítani a demokratikus intézmények megtépázott tekintélyén. Az
