Országgyűlési napló - 2001. évi nyári rendkívüli ülésszak
2001. június 26 (218. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz):
239 Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Országgyűlés! A szavazások végére értünk, napirend utáni felszólalások következnek... (Közbeszólá sok a Fidesz soraiból: Bauer! - Nagy zaj. - A képviselők nagy része távozik a teremből.) Kevesebb, mint amennyit előzetesen jeleztünk, mert néhány képviselő nem tartózkodik az ülésteremben, így például az MSZP képviselője, Takács Imre úr nyilván nem fogja elmondani napirend utáni felszólalását. Arra kérem azokat, akik már a napirend utáni felszólalást nem kívánják meghallgatni, hogy csendben távozzanak az ülésteremből, és biztosítsák azt, hogy a következő néhány percben még a napirend utáni felszólalások el hangozzanak. (Zaj. - Az elnök csenget.) Öt perc technikai szünetet fogok elrendelni, tehát öt perc múlva folytatjuk a napirend utániakkal a munkát. Köszönöm az eddigi közreműködésüket. Viszontlátásra! (Szórványos taps.) (16.20) (Az elnöki széket Gyimóthy G éza, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Tisztelt Országgyűlés! Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Horváth János képviselő úr, Fidesz: "Torzított történelemtudatunk tisztázásához" címmel. Tessék, képviselő úr! (Zaj.) DR. HO RVÁTH JÁNOS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Elnök úr, nem hallom a hangomat! ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Igen, képviselő úr. Akkor megkérem, a technikát kicsit kapcsolják ki, egyperces technikai szünetet tartok. Aki nem kíváncsi Horváth János képviselő úr vél eményére, az csöndben hagyja el a termet, aki kíváncsi, az viszont üljön le és hallgassa! Egy perc technikai szünetet rendelek el. (Rövid szünet.) Megadom a szót Horváth János képviselő úrnak, Fidesz. Tessék! DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! A magyar társadalom közérzetének kárt okoz, hogy téves fogalmai vannak történelmének sorsdöntő szakaszairól a XX. századból. Itt most az ország szuverenitásáról szólok, úgy is, mint az akkori események részese. Felületes gondolkodás vagy fé lrevezetés következménye az a hiedelem, hogy Magyarország szuverenitása akkor veszett el, amikor Sztálin szovjet hadserege kiszorította innen Hitler náci német hadseregét. A valóság végiggondolása eloszlatja a ködöt. Egyértelmű, hogy 1944. március 19én a hitlerista német megszállás, majd október 15én a megszállók által kierőszakolt Szálasipuccs alapjaiban megrombolta, sőt megszüntette az ország szuverén státusát. Másrészről, az 194546. években előrehaladt demokratizálás és stabilizáció a szuverenitásnak országszerte hirdetett programjával és nemzetközi garanciával történt. Hogy akkor nem érkeztünk el a szuverenitás megvalósulásáig, hogy Magyarország 1947ben a fordulat évét tapasztalta, az a világpolitikai fordulat következménye. Gyalázatos szovjet puccs nak minősítette Harry Truman, az USA elnöke, amikor 1947. február 25én a szovjet katonai osztag elhurcolta Kovács Bélát, a többségi kormányzópárt, a Független Kisgazdapárt főtitkárát, és az ország polgárinemzeti politikájának meghatározó személyiségét. E zzel a durva beavatkozással torlaszolta el Magyarország szuverenitásának útját a Szovjetunió gyarmatosító terjeszkedése. Eladdig halálosan komolynak tekintette és példamutató bölcsességgel viselte Magyarország népe a második világháború megaláztatásait és veszteségeit, majd kezelte az elkövetkező új helyzet adta lehetőségeket. Így 1945. november 4én, a demokratikus választások eredményeképpen - annak
