Országgyűlési napló - 2001. évi nyári rendkívüli ülésszak
2001. június 26 (218. szám) - A pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló, az Országgyűlés 2001. május 29-ei ülésnapján elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény záróvitája és zárószavazása - VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója:
232 Tájékoztatom önöket, hogy a módosító javaslatot a költségvetési bizottság megtárgyalta és azt támogatja. A megfontolásra visszaküldött törvény tárgyalási rendjével kapcsolatos szabályokat a Házszabály 110. §a tartalmazza. Ennek megfelelően most a záróvita szabályait alkalmazzuk. Megkérdezem az alkotmányügyi és a költségvetési bizottságot, kívánnake előadót állítani. Kovács Kálmán jelentkezett. Mint bizottsági előadó? (Kovács Kálmán nemet int.) Vagy majd csak hozzászól? (Kovács Kálmán bólint.) Hozzászólni kíván, az még egy kicsit később lesz. Tehát a bizottságok nem kívánnak előadót állítani. Tiszt elt Országgyűlés! Megnyitom a vitát. Felhívom a figyelmüket, hogy az elfogadott napirendi ajánlás értelmében frakciónként kétkét képviselő és 55 perces időkeretben szólalhat fel. A felszólalók sorát Varga Mihály pénzügyminiszter úr nyitja meg mint előter jesztő. VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, nem tanulság nélkül való röviden összefoglalni, hogy mi is történt ebben az ügyben, hiszen lehet olyan képvise lőtársunk, aki nem tudta követni az elmúlt napok fejleményeit, vagy esetleg a politikai ködcsinálás miatt nem egészen tiszta és világos néhány pontja ennek az eseménysornak. A kormány ez év március 5én nyújtotta be a pénzügyi tárgyú törvényjavaslatát, ami t a parlament március 30án kezdett meg általános vitában tárgyalni. Ehhez törvényjavaslathoz különböző módosító indítványok érkeztek be, többek között Perlaki Jenő módosító indítványa március 29én, amely javasolta, hogy egyetemes postai szolgáltatónak a Magyar Posta Rt.t kell tekinteni. Az Országgyűlés 2001. május 8ai ülésén döntött a törvényjavaslatokhoz beérkezett módosításokról, és támogatta Perlaki Jenő indítványát, azt a módosító indítványt, amely a posta egyetemes szolgáltatóként való megnevezését tartalmazta. Az elfogadott módosítást a T/3933/136. számú egységes javaslat 79. § (5) bekezdése tartalmazta. Tehát az Országgyűlés döntése után ez bekerült az egységes javaslatba. Az egységes javaslat elkészítését követően azonban az alkotmányügyi bizotts ág jogásza kezdeményezte a Pénzügyminisztérium felé, hogy ez a bekezdés a törvényben ne a 79. § (5) bekezdésben, hanem új bekezdésként a 84. § (2) bekezdésében szerepeljen. Mivel ez a javaslat nem érintette a módosítás tartalmát, ezt a Pénzügyminisztérium és így a kormány is támogatta, elfogadta ezt a javaslatot, és a benyújtott, zárószavazás előtti javaslatban ezt fel is tüntettük. Kezemben tartom (Felmutatja.) a Pénzügyminisztériumból átküldött zárószavazás előtti javaslatsort, amelynek két pontja, a 13. és a 15. tartalmazza, hogy a 79esből ez kerüljön ki és új bekezdésként a 84esbe kerüljön be. Azt gondolom tehát, hogy mind az Országgyűlés, mind a kormány szándéka ebben a kérdésben teljesen tiszta és egyértelmű volt. Mi történt azonban az alkotmányügyi bizottság javaslatának elkészítésekor? A bizottsági ajánlás elkészítésekor a módosító javaslat két összefüggő eleméből csak az egyiket tüntette fel a bizottsági ajánlás, azaz a 79. § elhagyásra került, míg az új bekezdés a 84. §ba nem került felvételre, e zt nem tartalmazta a bizottság anyaga. Az alkotmányügyi bizottság ülésén senki nem észlelte a hibát, így a bizottság a kormányjavaslat második eleméről, a 15. pontról nem szavazott. Az Országgyűlés szintén a hiányosan kiadott ajánlás alapján szavazott máju s 29én. Vagyis meg kell állapítanom, hogy a zárószavazás által elfogadott javaslatok ellentétesek voltak az Országgyűlés korábbi döntésével, hiszen az egyetemes postai szolgáltatóra vonatkozó mondatot nem tartalmazták, holott ezt korábban az Országgyűlés elfogadta. Véleményem szerint tehát az Országgyűlésnek már csak ezért is korrigálnia kell a saját korábbi határozatával ellenkező tartalmú döntést. A kérdés az, hogy vane módja erre az Országgyűlésnek. Természetesen van. Az Országgyűlés elnöke, mint ahogy az korábban, most el is hangzott, jelzés alapján megállapította, hogy az Országgyűlés a kihirdetés előtt álló törvény elfogadása során eljárási hibát vétett. A Házszabály alapján ugyanis a benyújtott T/3933/137/15. számú módosító javaslatról mind az alkot mányügyi
