Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 13 (186. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. VARGA ISTVÁN (MDF):
93 időszakban. Így a Bokroscsomag utáni létszámhoz képest ma 15 százalékkal, mintegy 25 ezerrel kevesebben vannak 40 év felett munka nélkül. Egyébként ha a statisztikai adatokat megnézzük, akkor rá kell hogy jöjjünk, hogy alapvetően nem a 40 év felettiek munkanélkülisége okoz problémát, hiszen a 40 év felettiek munkanélkülisége nem haladja meg az országos átlagot, hanem sokkal inkább az 5055 év felettiek munkanélkülisége az, ami fontos, súlyos társadalmi problémaként említhető. A 40 és a 45 év közöttiek munkanélkülisége igazán nem mondható rossznak, mi több, a 40 év felettieknek az úgynevezett foglalkoztatási aktivitása meghaladja az átlagot, ilyen értelemben tehát helyesebb lenne az 50 év fölöttiek munkanélküliségéről beszélni. Nem helyes talán, ha csak a kor szerinti diszkriminációról beszélünk, mert jelentős a nemek szerinti diszkrimináció is, különösképpen a nők diszkrimináció ja, a vallás, felekezet, a nemzetiség szerinti diszkrimináció, és ne felejtkezzünk el a lakóhely szerinti diszkriminációról sem, hiszen például éppen Budapesten jelentős mértékben diszkriminálják a vidékieket, annak ellenére is, hogy a vidékről Budapestre utazás költségét a vidéki munkavállaló maga szokta vállalni, mégis a budapesti cégek elsősorban a vidékieket szokták elbocsátani, amennyiben erre szükség merül fel a cégen belül, ahogy azt egyébként sokszor tapasztalhattuk. Éppen ezért a 40 év felettiek is inkább vidéken vannak munka nélkül, mint Budapesten. Ezeket a kérdéseket tehát egységesen kell kezelnünk, mint ahogy teszi ezt a kormány által benyújtott munka törvénykönyve is, és úgy ítélem meg, hogy általában is a diszkriminációval egységesen kell fogl alkozni. Mégis, a kormány már eddig is nemcsak cselekvési programot, hanem konkrét intézkedéseket is tett az idősebb munkavállalók védelme érdekében, a Gazdasági Minisztérium támogatásával elindult egy "nemcsak a húszéveseké a világ" nevezetű program, amel yiknek a keretében kifejezetten az 50 év fölötti, magasabb iskolai végzettséggel rendelkezőket segítjük munkához jutni, többek között a képviselő úr által is fölvetett számítástechnikai és nyelvi képzés keretében, személyiségfejlesztő programokkal, és haso nlóképpen a nők, az idősebb nők tartós munkanélküliségének megszüntetése érdekében is programokat indítottunk be széles egyetértésre alapozva, a társadalmi párbeszéd keretében, a szociális partnerekkel egyeztetve. Nagyon szépen köszönöm megtisztelő figyelm üket. (Taps a Fidesz, a Kisgazdapárt és az MDF soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Varga István frakcióvezetőhelyettes úr, az MDF részéről, "A visegrádi találkozó 10 éves évfordulója" címmel. A képvi selő urat illeti a szó. DR. VARGA ISTVÁN (MDF) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! 1335 novemberében Károly Róbert magyar, Nagy Kázmér lengyel és János cseh király Visegrádon találkoztak, s a német lovagrend, valamint a bajor hercegek bevonásával sz övetséget kötöttek az osztrák hercegek ellen. A közel hét évszázaddal ezelőtti csúcstalálkozó bizonyára feledésbe merült volna mindannyiunk számára, ha pontosan tíz esztendővel ezelőtt, 1991. február 15én néhai miniszterelnökünk, Antall József nem szervez i meg a visegrádi csúcstalálkozót, s ezzel a lépésével Visegrád ismét bevonult a modern diplomácia történetébe. Tíz esztendővel ezelőtt Antall József Visegrádon látta vendégül Václav Havelt és Lech Walesát. A találkozónak a visegrádi Mátyás Múzeum adott ot thont, s az oda érkező vendégeket korhű jelmezbe öltözött páncélos vitézek fogadták, s vezették be az Anjoulobogókkal díszített terembe, ahol aláírták az együttműködés alapgondolatait megfogalmazó visegrádi nyilatkozatot. Antall József kiemelte: a hármas együttműködésről megszületett dokumentum nem jelenti egy külön szervezet létrehozását, hiszen mindhárom ország tárgyalásokat folytat a Közös Piaccal a társulási szerződés megkötése érdekében, s idővel az európai integráció jegyében Magyarország, az akkori Csehszlovákia és Lengyelország egyaránt e szervezethez kíván csatlakozni.
