Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 13 (186. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. MARTONYI JÁNOS külügyminiszter:
94 Walesa kiemelte: mindhárom országnak alapvető érdeke, hogy állampolgáraik a jövőben szabadabban, s magasabb életszínvonalon éljenek. Kiemelték: olyan együttműködési keretről van szó, amely senki ellen nem irányul. Alois Mock, osztrák külügyminiszter akkori nyilatkozatában nagyra értékelte, hogy a három ország vezetői állást foglaltak a nyugati értékrendhez való tartozás, a demokrácia és a szociális piacgazdaság mellett. (8.50) Mint mo ndta, a hatalmas politikai, gazdasági, szociális és környezeti terhek, amelyek ezekben az országokban felhalmozódtak, megkívánják a fokozottabb összefogást. A francia Libération rámutatott: a találkozó KözépEurópa történelmi megbékélése jegyében zajlott, és célja az volt, hogy új kapcsolatot hozzon létre a légüres térben, amelyet a kommunista rendszerek összeomlásuk után hagytak maguk után. Tisztelt Országgyűlés! Szeretném képviselőtársaimat emlékeztetni arra is, hogy tíz esztendővel ezelőtt mindhárom orsz ágban, Magyarországon, az akkori Csehszlovákiában és Lengyelországban megszálló orosz csapatok tartózkodtak, megvolt még a Varsói Szerződés és a KGST is. Antall József miniszterelnökünk ezen a visegrádi találkozón is világosan és félreérthetetlenül tudomás ára hozta a világnak, hogy a magyar diplomácia legfontosabb célkitűzése a varsói paktum felszámolása, a KGST megszüntetése és az ország szuverenitásának visszaszerzése. Az 1991es első találkozót több is követte és még abban az évben megkötötték a szabadke reskedelmi megállapodást. 2000. június 9én a visegrádi csoport kormányfői prágai csúcstalálkozójukon aláírták a Visegrádi Nemzetközi Alap létrehozásáról szóló megállapodást is, amely a most már négy ország kulturális együttműködését hivatott szolgálni. An tall József előrelátó külpolitikáját minden téren igazolta a tíz évvel ezelőtti csúcstalálkozó, hisz a visegrádi országok állnak ma legközelebb az európai uniós csatlakozáshoz, mára már valóban karnyújtásnyira van tőlünk az a cél, hogy Európa legfejlettebb országainak csoportjához tartozzunk. A Magyar Demokrata Fórum meggyőződése, hogy az európai uniós csatlakozás, a státustörvény, a földtulajdonlás olyan nemzeti sorskérdéseink, amelyek megoldása csak együttműködéssel valósítható meg, és az ezzel kapcsolato s törvények meghozatalakor nem pártpolitikai döntéseket szentesít az Országgyűlés, hanem mindnyájunk közös jövőjét alapozza meg. Kérem a képviselőtársaimat, hogy e döntések meghozatalakor a különböző pártpolitikai érdekeket rendeljék alá a magyar nemzet ér dekeinek. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MDF padsoraiból.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megkérdezem, a kormány nevében ki kíván reagálni az elhangzottakra. Megadom a szót Martonyi külügyminiszter úrnak. DR. MARTONYI JÁNOS külügyminiszter : Elnök Úr! Tisztel t Országgyűlés! Köszönöm a szót. Köszönöm a képviselő úr áttekintését, visszaemlékezését a visegrádi együttműködés elmúlt tíz esztendejéről. Ez alkalmat nyújt nekem is arra, hogy egész röviden szóljak néhány szót a kormány jelenlegi és jövőbeli visegrádi, illetve szélesebb értelemben véve KözépEurópapolitikájáról. Ennek azért is örülök, mert én azok közé tartoztam, akik mindig is hittek Visegrádban, azokban az években is, amikor úgy tűnt, hogy ez az együttműködés egy nagyon lendületes és látványos kezdés után elszenderült és nem tudtuk biztosan, hogy vége vane, vagy pedig csak egy átmeneti álomról van szó. Utóbb kitűnt, hogy Visegrád feléledt, működik, jobban működik, mint valaha, és egy nagyon fontos eleme, talán legfontosabb eleme, része a mi KözépEuró papolitikánknak, regionális politikánknak, amit úgy is szoktunk nevezni, mint egy szélesebb értelemben vett szomszédpolitikát. Éppen úgy része annak, mint ahogy a KözépEurópapolitika része a magyar külpolitika egészének, elválaszthatatlan a mi Európapo litikánktól és elválaszthatatlan a magyarságpolitikánktól.
