Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 6 (191. szám) - Dr. Kelemen András (MDF) - a miniszterelnökhöz - "Szervezzük-e a magyar szakértelem szervezett bekapcsolását nagyobb térségünk fejlődésébe?" címmel - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF):
805 Felhívnám arra a figyelmet, hogy itt szigorúbb szabályozásra és szigorúbb ellenőrzé sre van szükség, hiszen ezeknél a magyar nyugdíjpénztáraknál ugyanaz a tendencia kezd kibontakozni, mint Nyugaton is, hogy az adott ország pénztárának eszközei (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) jelentős részben külföldre ker ülnek ki. (Az elnök ismét csenget.) Lehet, hogy ezek a pénzek is külföldön vannak. Szigorúbb... (Az elnök kikapcsolja a képviselő mikrofonját.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Képviselő úr, elfogadja az államtitkár válaszát? DR. LENTNER CSABA (MIÉP) : Nem fogado m el. (Taps a MIÉP soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : A képviselő úr nem fogadja el az államtitkár válaszát. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadjae. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Az Országgyűlés 139 igen szavazattal, 30 nem ellenében, 52 tartózkodás mellett elfogadta az államtitkár válaszát. Dr. Kelemen András (MDF) - a miniszterelnökhöz - "Szervezzüke a magyar szakértelem szervezett bekapcsolását nagyobb térségünk fejlődésébe?" címmel ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Kelemen András, az MDF képviselője, interpellációt nyújtott be a miniszterelnökhöz: "Szervezzüke a magyar szakértelem szervezett bekapcsolását nagyobb térségünk fejlődésébe?" címmel. Az interpellációra a miniszterelnök úr m egbízásával a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Martonyi János külügyminiszter úr válaszol. Megadom a szót. DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF) : Köszönöm a szót. Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Mondandómat egy személyes élménnyel kezdeném. Amikor a Külügy minisztériumban dolgoztam, felkeresett egyszer az üzbég számvevőszék küldöttsége. Elmondták, hogy korábban a rokon nyelvű Törökországban igyekeztek tapasztalatokat gyűjteni a rendszerváltozás közepette végzendő munkájukhoz, majd ezután jöttek Magyarországr a. A régóta a világ nyugati feléhez tartozó török testvéreik alig értették az ő kérdéseiket, és nem tudtak választ adni a szovjet rendszer lebontásakor felmerülő problémákra. Ezért lelkesülten mondtak köszönetet rajtam keresztül Magyarországnak, mert itten i útjukon azt tapasztalták, hogy mi értjük az átalakulás kérdéseit. Azóta számos ízben tapasztaltam, hogy főleg a Kárpátmedencében és az azt körülölelő térségben milyen elismerés kíséri Magyarországnak a rendszer átalakításában elért sikereit. Örömmel ves znek minden tapasztalatot, és az is tanulságos a számukra, ha az átalakulások buktatóiról kapnak szakszerű elemzést. Tudjuk, hogy az átalakulás idején nálunk is megjelentek a nagy segélyprogramok keretében nyugati szakértői cégek, egyetemi kutatók és civil szervezetek. Legutóbb a stabilitási paktum munkájában volt tapasztalható a felfokozott érdeklődés Magyarország tapasztalatai és segítsége iránt. A magyar politikai pártok nemzetközi ügyekkel foglalkozó politikusai pedig folyamatosan tapasztalhatják a felé nk megnyilvánuló érdeklődést, különösen olyan területeken, ahol többletinformációkkal rendelkezünk nyugati kollégáinkkal szemben is. Ilyen területek például az önkormányzatiság, annak rendszerkérdései, kapcsolatai a gazdasági élettel és az önszerveződő civ il
