Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 6 (191. szám) - A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc):
742 érintett települések képviselőtestületeire kellene bízni és nem központilag meghatározni. Az önkormányzatiságot sértő törvényhelyek megváltoz tatása érdekében módosító indítványokat nyújtottunk be. Tisztelt Ház! Tiszakécskei, Kecskemét környéki választókerületemben sok kritika érte a törvényjavaslatnak a köztisztviselői keresetek egységesítését célzó változtatásait. Véleményem szerint e területe n a véleménykülönbségek feloldhatók. Ha egy laza formában egységes köztisztviselői kar létrehozását helyeseljük, akkor egyet kell érteni azzal a törekvéssel, hogy az önkormányzatok illetményalapmegállapítási jogosítványai csökkenjenek. Ma már méltánytalan a közigazgatásban a köztisztviselői illetmények közötti aránytalanság, és gyakran még az önhibáján kívül hátrányos helyzetű önkormányzatoknál is lényegesen magasabb a köztisztviselői illetményalap, mint például a minisztériumokban. A jövőben a helyi önkor mányzatok képviselőtestülete csak lefelé és legfeljebb 10 százalékkal térítheti el az állami illetményalapjavaslatot, és így megelőzhető a közigazgatáson belüli indokolatlan bérdifferenciálódás. Az adatok szerint tavaly a 3178 helyhatóság közül csupán 30 helyhatóság, azaz az összesnek nem egészen 1 százaléka állapított meg a központi 28 150 forintnál alacsonyabb összeget. A képviselőtestületek 29 százaléka a központi illetményalap mellett döntött, az önkormányzatok 70 százaléka viszont a központi illetmé nyalapnál magasabb összeggel díjazta a tisztviselőit. A legalacsonyabb illetményalap 2000ben 25 335 forint volt, míg a legmagasabb illetményalap már 52 ezer forint. Ez már elfogadhatatlan előny, sehol a világon nincs ennyire túlfizetve az önkormányzati ap parátus a minisztériumokhoz viszonyítva. Szükséges és elkerülhetetlen tehát a köztisztviselői illetmények egységesítése. Ez az egységesítés nincs ellentétben azzal az elvárással, hogy a kisebb településeken a köztisztviselőknek lényegesen szélesebb szakmai területeken kell lépést tartaniuk a joganyaggal, és kell konkrét ügyekben intézkedniük. A nagyobb települések több köztisztviselőt foglalkoztathatnak, azaz jobban tudják specializálni a feladataikat. A követelmények különbözősége feloldható lenne a kistel epülések köztisztviselőinek többletteljesítményét elismerő pótlékok révén, de a jelenlegi törvényjavaslat nem ezt az álláspontot tükrözi. Választókerületemben a köztisztviselői törvényjavaslatot tanulmányozó polgármesterek és jegyzők egy, Ballószögön két h ete tartott tanácskozáson éppen azt sérelmezték, hogy a törvényjavaslat nemhogy növelné, hanem kimondottan csökkenti a kisebb települések illetménykiegészítését. A 44/A. § az önkormányzati köztisztviselőknek adható illetménykiegészítést a községi önkormány zatok körében középiskolai végzettségű köztisztviselő esetében nem tesz lehetővé, és felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő esetében is csak feleannyit, mint más helyi önkormányzatnál. Választókerületemben a polgármesterek és a jegyzők egyöntetűek an nak megítélésében, hogy a törvényjavaslat épp a teljesítménnyel arányos díjazást teszi lehetetlenné a községeket hátrányosan diszkrimináló paragrafussal. (10.40) Ennek a megkülönböztetésnek a megszüntetését feltétlenül szükségesnek tartom, és a kisebb tele pülések, több mint két és fél ezer település érdekében módosítóindítványjavaslatot nyújtottam be. Tisztelt Ház! A törvényjavaslat általános vitára történő bocsátását helyeslem, és a javaslatot a módosító indítványaink figyelembevételével, a Magyar Demokra ta Fórummal együtt, elfogadásra ajánlom. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) :