Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 6 (191. szám) - A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
740 gyerekhez, az összes többi testvérhez és másokhoz. Akik viszont tisztességesen élnek, azok számára pedig semmifajta garanciát nem szolgáltat ez a javaslat. Mi az, amit lehetne tenni ebben az ügyben? Mi az, amivel ha a kormány tényleg a korrupció ellen akarna fellépni, és nemcsak ködöt akarna fújni ezen a területen, fel lehetne lépni? Egyfe lől lehetne normális szabályokban rögzíteni, pontosan, garanciálisan megjelölni, hogy pontosan melyik az a kör, amelyiknek vagyonnyilatkozatot kell tenni. Az ezen a körön kívül lévőkre, tehát a törvényben meghatározott garanciális szabályokkal körülvett kö rön kívül a vagyonnyilatkozattételi kötelezettséget nem kell előírni, hanem egy olyan szabályt kell alkalmazni, amely szabály abban az esetben, ha korrupció gyanúja áll fenn, akkor szabályozza, hogy a bizonyítási teher megfordul; ha tehát köztisztviselőve l szemben korrupció gyanúja miatt eljárás indul, akkor ezekben az eljárásokban forduljon meg a bizonyítási teher, és a gyanúba keveredett köztisztviselőnek kell igazolni, hogy a vagyongyarapodás nem illegális forrásból származott. Miben különbözne ez a meg oldás a kormány által előterjesztettől? Abban, hogy csak azokat tekinti gyanúsnak, akivel szemben tényekkel alátámasztható valószínűsége van a korrupciónak. Nem az egész köztisztviselői kart, nem a 4050 ezer fős kart, és egyébként a bírói, az ügyészi kart , a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálat tagjainak egy meghatározhatatlan körét általában a korruptság vélelmével illeti, hanem azokkal szemben nyújt hatékony eszközt, akikkel szemben erre indokot ad saját cselekedetük, tehát az, hogy ők maguk lebukna k, ők maguk korrupt praktikák gyanújába kerülnek. Ebben az esetben a vagyonnyilatkozat valóban csak segítene a köztisztviselőnek, hiszen ha tudná bizonyítani, hogy az ellene indult eljárás előtt már korábban legális forrásbó l rendelkezett vagyonnal, akkor ezt a vagyonnyilatkozata alapján igazolhatná. A hozzátartozói kör pedig nemcsak arra a körre irányulna, amit a kormány benyújtott, hanem a Ptk., tehát a polgári törvénykönyv értelmében megfogalmazott hozzátartozói körre. Vég ül: mi az, amivel nem értünk egyet a kormányzatot ellenőrző szervezetek gyengítése terén? Az előző ciklusokban hatpárti egyetértéssel, Szájer József és Áder János aktív közreműködésével sikerült az alkotmányügyi bizottságban az országgyűlési hivatal, az Ál lami Számvevőszék alkalmazotti köre és az ombudsman hivatalában dolgozó köztisztviselők fizetését kiemelt fizetéssé tenni, abból a megfontolásból, abból a célból, hogy ezek a szervezetek ellenőrzik a mindenkori kormányzatot, ezért jobb, ha kiemelt fizetéss el dolgoznak ott a szakapparátus tagjai. Tehát itt nem a képviselői fizetésekről van szó, hanem az apparátusi fizetésekről. Ezeket a fizetéseket azért emeltük meg, hogy az ellenőrző funkció érvényesüljön. Ezt a mostani kormányzat egyoldalúan felrúgja, mind en indokolás nélkül tovább gyengíti a kormányzat ellenőrzését. Mindezek alapján az SZDSZ képviselőcsoportja nem tudja támogatni a kormány előterjesztését. Köszönöm a figyelmet. (Taps az SZDSZ és az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Orszá ggyűlés! Hozzászólásra következik Lezsák Sándor úr, az MDF képviselője. Megadom a szót. LEZSÁK SÁNDOR (MDF) : Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A különböző államigazgatási filozófiák eltérően ítélik meg, hogy kiket tekintenek köztisztviselőnek és kiket nem. Általános közmegegyezés szerint köztisztviselőnek tekintik azt, aki állandó munkaviszonyban áll az állammal, az önkormányzattal vagy azok intézményeivel. Nem rendelkeznek köztisztviselői jogállással viszont azok, akiket mun kaszerződéssel vagy a versenyszféra szabályai szerint működő közintézménynél alkalmaznak. Több vélemény szerint nem lenne szabad köztisztviselőnek dolgozni a központi államhatalomtól független hatalmi ágak szervezeteiben. (10.30)