Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 6 (191. szám) - A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - TÓTH IMRE (FKGP):
734 Tisztelt Elnök Asszony! Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az Or szággyűlés 2001. február 14ei ülésnapján kezdte meg a belügyminiszter úr által előkészített és a kormány által az Országgyűléshez benyújtott, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat általános vitáját. Mindannyian tudjuk, hogy a rendszerváltás t követően sajátos magyar megoldás alakult ki a közszolgálatban dolgozók jogállásának a szabályozásában, amikor az eddigi egységes szabályozást a differenciált szabályozás váltotta fel. Igazán a szabályozás, úgy gondolom, nemcsak számomra, hanem mások szám ára is kiemelt jelentőségűnek minősíthető új és módosított elemekkel rendelkezik, és én ezekkel kívánok foglalkozni; tételesen: a vagyonnyilatkozat kérdése, a főtisztviselői kar, a teljesítményértékelés, a munkaidő meghatározása és az etikai norma, az érde kegyeztetés új formái és talán a szakvizsga témaköre. Magam több polgármesterrel, jegyzővel, közigazgatási hivatalvezetővel konzultáltam és természetesen a legfontosabb szereplővel: a köztisztviselők egy jelentős körével, akikre vonatkoztak az eddigi szabá lyozások, s ez is rájuk kíván vonatkozni. Tételesen a vagyonnyilatkozattételi kötelezettségre vonatkozó javaslat részletekbe menő elemzése előtt a belügyminiszter úr expozéjában két fontos mondat hangzott el. Nevezetesen: "Az 1990es évek elején a köztisz tviselői törvény megalkotása először reményt, majd újabb nemkívánatos elvándorlást okozott. Néhány területen, mint például a bírók, ügyészek körében, ugyan jelentős javulás volt tapasztalható, mind társadalmi, mind anyagi megbecsülésük növekedett, azonban a közigazgatás többi területén dolgozók ebből nem részesülhettek. Erre még negatív hatást gyakorolt a felgyorsuló gazdasági élet." - és így tovább. Nézzük a belügyminiszter úr másik mondatát: "Fontosnak tekintjük a jövedelmek átláthatóságát a korrupció meg előzése érdekében, ezért a törvényjavaslat a köztisztviselői kar jelentős részére és a velük egy háztartásban élő hozzátartozóira vonatkozóan bevezeti a vagyonnyilatkozattételi kötelezettséget. Ha ezt megtagadják, akkor az a köztisztviselő foglalkoztatási jogviszonyának megszűnését fogja eredményezni." Mit jelent a két mondat egymás mellett? A szabályozás pillanatában létezik egyrészt a közigazgatáson belül elkülönült szabályozás alá eső, a többihez képest rosszul finanszírozott, a fent említett elszívó ha tásnak és sok más egyéb tényező negatív hatásának kitett köztisztviselői állomány, amelynek jelentős részét ilyen állapotban kívánja a jogalkotó vagyonnyilatkozat tételére kötelezni. Ez első megközelítésben generálja a közhangulatot abba az irányba, hogy a köztisztviselők körében súlyos korrupciós esetek fordultak és fordulnak elő. Persze, tudjuk, és magam is tudom, hogy ez nem felel meg a valóságnak. Ténykérdés, hogy a korrupció jelen van a társadalomban, de nem a köztisztviselőkre lehatároltan létezik. Sz ámolnunk kell azzal, hogy az ilyen kiterjesztett körben kötelezővé tenni igazán csak rendkívül adminisztratív tehernövekedést eredményezhet, valószínűsíthetően csekély eredménnyel, hiszen már a több százezer adat folyamatos ellenőrzése is kétséges a vagyon nyilatkozattal összefüggésben. Továbbá szeretném arra felhívni a figyelmet, hogy ismételten össze kellene vetni a törvényjavaslat idevonatkozó részét az Alkotmánybíróság 21/1993. (IV. 2.) számú ABhatározatában foglaltakkal annak érdekében, hogy a szabályo zás és az ebben foglaltak összhangja maradéktalanul biztosított és biztosítható legyen. (10.00) Amennyiben a tisztelt Ház e szabályok bevezetése mellett dönt, megfontolandó lenne a kötelezettséget csak abban a személyi körben előírni, amelynél reálisan fel tételezhető a kimutatható értékű korrupciós gazdagodás esetleges lehetősége. Nézzünk ebből az alanyi körből néhányat: például az első számú vezető, a gazdasági vezető, a hatósági döntésre jogosított, illetve a közbeszerezési eljárásban döntési joggal rende lkező köztisztviselő. Célszerűségi szempontból megfontolandónak tartom a vagyonnyilatkozat tételére kötelezhetők körének teljes felülvizsgálatát olyan irányban, hogy az vagy csak a köztisztviselőkre vonatkozzon, vagy - az európai normákon is túlmenően - a Ptk.ban meghatározott rokoni körre is kiterjedjen. Véleményem azonban az, hogy
