Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 6 (191. szám) - A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz):
730 települési viszonyokra is. Itt is szükséges a helyi közigazgatási vezetői kar kialakítása, megtartása, hiszen itt is érvényesül a versenyszféra elszívó hatása, és itt is előfordulhatnak sajnos korrupciós kísérletek. Ezért szükséges a helyi közigazgatási elit hasonló helyzetbe hozása , mint a központié, méghozzá normatív szabályokkal, az adható kategória helyett, hogy adott esetben a juttatások mértéke ne függjön a képviselőtestülettől. Az is helyes törekvés, hogy az életpályán való elinduláshoz a javaslat már kezdetben megteremti a n agyobb anyagi megbecsülést, hiszen az átlagos mértéken túl preferálja a pályára kerülési időszakot. A diplomások körében is megszűnik az illetményrendszer kontraszelektáló hatása. A legaktívabb korosztálynak, a 3040 éves korosztálynak, valamint a pályaút végén lévőknek nagyobb mértékű illetménynövekedést is biztosít - ez is helyes irány, helyes elv. Ezzel, mondhatni, megszűnik a régi szabályozás úgynevezett nyomott előmeneteli rendszere. Fontos, hogy az úgynevezett egyéb juttatások köre törvényileg szabály ozottá válik. A tervezet elismeri a jegyzők igazgatási kulcsszerepét, és ennek megfelelően emeli az illetményüket. A címzetes főjegyzői cím pedig nemcsak erkölcsi, hanem jelentős anyagi elismerés is. Természetesen a juttatások növekedése következtében elvá rható a szakmai követelményrendszernek történő megfelelés és a rendszeres képzés. Tisztelt Országgyűlés! Úgy érzem, az imént említett előremutató elvek mellett az egész törvényjavaslat egyik slágertémája az önkormányzati illetményalap államiéhoz igazítása. Amikor egységesítésről beszélünk e tekintetben, akkor talán meg kellene szüntetni az önkormányzatoknál az illetményalaptól való 10 százalékos mértékben lefelé történő eltérést. Információim szerint ez ma mindössze 28 önkormányzatot érint, s az 1 ezreléket el nem érő viszonyok törvényi szabályozására, úgy gondolom, nincs szükség. Nézzük a felfelé való eltérés megszüntetését! Támogatandó a törvényjavaslatban az egységes teljesítményelv, azaz ne azért legyen jobban fizetett egy önkormányzati tisztviselő, mert a munkáltatója más munkáltatónál jobb anyagi helyzetben van, hanem azért, mert jobban dolgozik. Mit jelent ez a kistelepüléseknél és a hátrányos helyzetű önkormányzatoknál? Ebben előrelépés várható, de úgy gondolom, ez az érintett körnek csak kisebbik rés ze. A növekedés egyébként ott lesz majd érzékelhető, ahol kevésbé érvényesül a versenyszféra elszívó hatása. A nagyobb településeken, városokban viszont az illetmények gyakorlatilag évekre történő "befagyasztását" fogja jelenteni ez az új rendszer. Így, ak i eddig még megtartható volt ezen a pályán, lehet, hogy más után néz az elkövetkezendőkben. Ezért feltétlenül szükséges a javaslatban a 100. §ban foglalt, rendkívül bonyolult rendelkezések helyett a majdan valóban egységessé váló javadalmazásig olyan átme neti felzárkóztató szabályok megalkotása, ami ezt a veszélyt kiküszöbölné. Ellenkező esetben már a hatálybalépés előtt jelentős személyi illetmények megállapítására kerül sor, és a gazdagabb önkormányzatoknál megjelenik a normatív jutalomfizetés és a telje sítmény nélküli tömeges pozitív minősítés korszaka; emlékezzünk csak a pedagógusoknál az Fkategória korszakára! A megoldás, úgy gondolom, az alanyi jogon meghatározott ideig járó illetménykiegészítés lenne, amely illeszkedne a javaslat rendszerébe, és nor matív módon küszöbölné ki az átmeneti felzárkóztató időszakot. A javításra váró szabályok közül néhány csak felsorolásszerűen: a jegyzőkkel, a körzetközponti jegyzőkkel, az egységes munkaidő bevezetésével kapcsolatos szabályok, figyelemmel adott esetben az egyes önkormányzatok sajátosságaira is, de úgy gondolom, ez majd a részletes vita témája lesz. Tisztelt Országgyűlés! Összességében elmondható, hogy egy reform értékű törvénymódosítási javaslat van előttünk, amelynek az elfogadásával többségében javul a k öztisztviselők megbecsülése, remélhetőleg növekszik a pálya presztízse, a köztisztviselői pálya iránti elkötelezettség. Ezáltal még jobb hivatalnoki karral, az állampolgárok közigazgatási igényének még jobb kiszolgálására kerülhet sor. Ezzel, képviselőtárs aim, tisztelettel javaslom módosításokkal elfogadásra a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
