Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 6 (191. szám) - A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP):
731 (9.40) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Megköszönöm a képviselő úr felszólalását. Hozzászólásra kö vetkezik Gál Zoltán képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából; őt követi majd Tóth Imre képviselő úr, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjából. Öné a szó, képviselő úr. DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP) : Elnö k Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A kormány által beterjesztett, valóban nagy terjedelmű módosítás, úgy gondolom, alkalmat ad arra, hogy kilenc év távlatából tekintsük át, miként alakult a magyar köztisztviselők több mint százezres rétegének helyzete a tár sadalomban, hogyan érvényesültek azok a célkitűzések, amelyeket a '92es törvény vitájában tulajdonképpen minden párt itt az Országgyűlésben egyformán hangoztatott. Véleményem szerint a helyzet az, hogy már az 1992. évi XXIII. törvény rendelkezései sem mut atnak egyértelmű szabályokat az alapvető cél, nevezetesen egy stabil közigazgatás és köztisztviselői kar kialakítása tekintetében, ez a javaslat pedig, tisztelt Országgyűlés, minden retorikai játéka ellenére nem változtat ezen a helyzeten, sőt olyan elemek et visz be a rendszerbe, ami nemhogy erősítené, hanem inkább távolítja a stabil köztisztviselői réteg kialakításának lehetőségét. Ugyanez - változtatva a változtatandókat - igaz az úgynevezett szolgálati törvény hatálya alá kerülő rétegnél is. Tisztelt Ors zággyűlés! A Magyar Szocialista Párt 1992től folyamatosan egy stabil közigazgatási rendszer és egy stabil köztisztviselői kar kialakításának híve. Miért tartjuk ezt, vagyis a stabilitást a köztisztviselők és a rájuk vonatkozó jogi szabályozás alfájának és ómegájának? 1. Mindenekelőtt azért, mert megítélésünk szerint ez van összhangban azzal a társadalmi szereppel és funkcióval, amit az állam a rendszerváltozásban játszott, és amit az ország további modernizációja érdekében a későbbiekben is játszania kell. Ezt a szerepet, ezt a funkciót nem tudja az állam betölteni egy szakszerű, és hangsúlyozom még egyszer, állandó, stabil köztisztviselői réteg nélkül. 2. Csak stabil, állandó közszolgálattól és köztisztviselőtől várható el a szükséges mértékű politikai loj alitás. 3. Ami ennek a másik oldala: csak stabil köztisztviselőben lehet tartás a törvényellenes politikai célokkal szemben fellépni. Más szavakkal: csak stabil, magát biztosnak érző köztisztviselőtől várható el pártsemleges és pártatlan magatartás. 4. Csa k stabil közszolgálat biztosíthatja a korrupciómentességet. Könnyű belátni, hogy ha valakit vagy valakinek a munkahelyét a változó hatalmasságok puszta zsákmánynak tekintik, ami híveiknek jár, akkor az is a zsákmányszerzésre törekszik, aki éppen a köz nevé ben valamilyen mértékű hatalmat gyakorol. Ha valahol fellelhetjük a korrupció forrását a közigazgatásban, akkor ezt a bizonytalan helyzetben lévő köztisztviselőben kell megtalálni, és ezen semmiféle vagyonnyilatkozat, ráolvasás vagy fenyegetés sem változta that. 5. Csak stabil, magát nem bizonytalan helyzetben érző köztisztviselőtől várhatjuk el, hogy képes azt a - nevezzük úgy - védelmi funkciót betölteni, ami azt jelenti, hogy képes a haszonelvű gazdasággal szemben a köz érdekét a társadalom különböző terü letén érvényesíteni, egyensúlyt teremtve a közérdek és a magángazdaság érdekei között. Ennek jelentősége, azt hiszem, a korrupciót illetően ugyancsak rendkívüli, hiszen pontosan ez az összeütközés, amely a haszonelvű gazdaság és a közérdek között gyakran e lőfordul, itt jelennek meg azok a beavatkozási és ráhatási lehetőségek, amit a gazdaság a maga logikája szerint megpróbál az állammal és a köztisztviselőkkel szemben érvényesíteni.
