Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 12 (185. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: - ELNÖK (dr. Áder János): - ORBÁN VIKTOR miniszterelnök:
8 Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A családok érdekében kellett megindítanunk egy új otthonteremtési támogatási rendszert is. Kérek mindenkit, emlé kezzenek vissza arra, hogy milyen sokan voltak, voltunk Magyarországon, akik néhány évvel ezelőtt is, amikor arról hallottak, hogy valahogyan meg kellene mozdítani a lakáspiacot, valahogy segíteni kellene az embereknek, hogy lakáshoz jussanak, inkább csak legyintettek, legyintettünk, és azt mondtuk, hogy ilyen nagy fába nemigen vágja senki a fejszéjét, ezt szinte lehetetlen megoldani. Mégis az összefogás meghozta az eredményét. Nézzük meg: az elmúlt esztendőben a kormányzat, a bankok, az építőipari vállalko zások és az önkormányzatok összekapaszkodtak, és így közösen együtt sikerült megalkotnunk egy olyan otthontámogatási rendszert, amely kibillentette az eddigi bénult állapotából a lakáspiacot, és bizakodásra okot adó folyamatokat indított el. Például tíz es ztendő után ismét épültek állami támogatással szociális bérlakások. Az elmúlt esztendőben 2500 ilyen szociális bérlakás építése kezdődött meg, és ezek közül az első néhány tucatot Zalaegerszegen már az új, boldog bérlőknek át is adhattuk. Hasonlóképpen biz tatónak gondolom azt, hogy az építési engedélyek száma az elmúlt esztendőben 38 százalékkal nőtt. Azt mondják a hozzáértők, hogy amíg egy építési engedélyből lakás lesz, otthonná válik, szükség van 2223 hónapra. Ha az elmúlt évben bekövetkezett engedélynö vekedési számokat ezzel összevetem, úgy érzem, hogy 2001ben és 2002ben szép eredményeket várhatunk a lakásépítés, otthonteremtés területén is. Az építőipar teljesítménye egyébként ennek megfelelően már 9 százalékkal nőtt az elmúlt évben, és érdekes adat talán az, hogy 2000. novemberében - a legutóbb közzétett adatok között találhatják meg önök is ezt, tehát 2000 novemberében - az elmúlt év hasonló hónapjához képest 58 százalékkal nagyobb értékű otthon, ház- és lakásépítési szerződést kötöttek az erre a c élra szakosodott vállalatok. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mint mondottam, annak az új rendszernek, amelyben szeretnénk az életünket eltölteni, egyik fontos pillére a munka. A kormánykoalíció soraiban mindig egyetértés volt abban, remélem, hogy az ellenzék i s osztozik ebben a véleményben, hogy mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy tisztességes munkáért tisztességes bért lehessen fizetni. Ez ügyben még nagyon sokat kell tennünk, még egyáltalán nem lehetünk elégedettek. Persze, az első lépést azért meg tettük, mert a minimálbért sikerült jelentős mértékben felemelni, január 1jétől ez már 40 ezer forint. Sajnos, azt is el kell mondanom önöknek, hogy ez még messze van az európai minimálbérek átlagától. Sőt, azt is el kell hogy mondjam önöknek, az Európai Unióhoz tartozó legkisebb minimálbért fizető ország minimálbérének is éppen csak a felét, vagy talán még annyit sem tesz ki a most megemelt magyar minimálbér. De önök is tudják, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy nemcsak a tisztességes munkáért tisztességes bér elve és meggyőződése vezetett bennünket, hiszen önök is tudják azt, hogy az elmúlt esztendőkben a magyar gazdaság egyik jelentős problémája az volt, hogy segélyből, leginkább munkanélkülisegélyből lényegében ugyanakkora jövedelemhez lehetett jutni, mi nt a minimálbéren elvégzett tisztességes nyolcórai munkáért. A meggyőződésem az, hogy egy ország sohasem lesz képes megerősödni, sohasem kerülnek helyre a dolgok, ha a megbecsülésre érdemes értékek nem foglalhatják el a helyüket, ha segélyből éppúgy meg le het élni, mint nyolcórai tisztességes munka minimálbéréből. Ezért a segély és a minimálbér értékét el kellett szakítani egymástól, és a munka értékét a segély értéke fölé kellett emelni. Nagyon bízom abban, hogy ez a döntés nemcsak az életszínvonalban, han em a gondolkodásmódban is jelentős változásokat hoz majd a magyar társadalomban. Talán részben ennek is tudható be, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy Magyarországon, ha az Európai Unió által alkalmazott mérési módszereket alkalmazzuk, akkor azt mondhatjuk, hogy 6 százalékra esett vissza a munkanélküliség, az Európai Unióban ez 8,1 százalék, de itt sem lehetünk elégedettek, mert a kormány ennél nagyobb ívű célokat tűzött ki maga elé, azt szeretnénk, ha Magyarországon megvalósulhatna a teljes foglalkoztatottsá g. Ez azt jelenti, hogy 33,54 százalékos
