Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 5 (190. szám) - A mezőgazdasági termelőket sújtó rendkívüli aszálykár kárenyhítési lehetőségeinek vizsgálatáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - HANÓ MIKLÓS (FKGP):
679 Nem akarok elkalandozni a szövetkezeti üzletrész ügyében, de ezzel megint 2530 mi lliárd megy ki a mezőgazdaságból a fogyasztás felé. Tehát ha összeadogatjuk, akkor látjuk azt, hogy milyen nagy gondban van az ágazat, és komplex kezelést igényel. Nagyon okosan egyébként a képviselőtársaim felsorolták, hogy ez egy összkormányzati intézked ést igényel, tehát nemcsak az FVM tárcának a kezelésébe adandó kérdés (Az elnök jelzi az idő leteltét.) , hanem az egész kormányéba, tehát mindenképpen valami megoldást kell találni. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Hanó Miklós úr, a Függ etlen Kisgazdapárt képviselője. HANÓ MIKLÓS (FKGP) : Köszönöm szépen, elnök úr. A Tóth Imre képviselőtársammal közösen beterjesztett, aszálykárral kapcsolatos javaslatunkhoz kiegészítésképpen - mert Imre elég bőven kifejtette - pár gondolatot én is szeretné k elmondani. Az alapvető gond az, hogy aszály sokszor előfordul, és kisebbnagyobb mértékben jelentkezik, de ez most olyan nagy volt és egész évet átölelő, hogy a csapadék hiánya azt eredményezte, hogy a tavalyi évi talajmunkákat, a szántásokat és az egyéb ősszel elvégzendő munkákat idén januárban és februárban végeztük el a mi térségünkben, főleg azért, mert most volt annyi csapadék, hogy egyáltalán lehessen szántani, hogy az eke ne menjen tönkre, és ne másfélszeres gázolajfogyasztással lehessen ezt elvége zni. Többen mondták, hogy rossz gazda az, aki most szánt. Ezt nem mondanám így most, mert a nagyüzemek is ugyanezt tették, például Mezőhegyes is leállította a szántást, tehát ezt nem csak a kistermelők végezték, ezt megint csak hektártól függetlenül és gaz dálkodási formától függetlenül végezték. De ez megint csak azt jelenti, hogy lehet, hogy ez a talaj már nem lesz olyan tavasszal, mert nem fog úgy szétfagyni, laza lesz, lehet, hogy már a talaj előkészítésénél is többletmunkákra lesz szükség, mert ha nem l esz még elég csapadék, akkor göröngyös marad, és a többi. Hála istennek, most volt egy kis csapadék a megyénkben is, ahol egyébként az aszály a legjobban érintett minket, de ez még mindig nem elégséges ahhoz, hogy az altalajban ez a nedvesség összeérjen. T ehát lehet, hogy egy tavaszi vetés után, ha újra száraz időszak jön, akkor a növény megfakad, megserken, de utána ezt követően nem tudja a gyökereit leengedni, mert nem lesz nedvesség. Mindenesetre az aszállyal sújtott részeknél, zömmel azon a területen, a hol aszály volt, belvíz is jelentkezett, és ez azt jelentette, hogy az 1999 őszén és a 2000. év elején lévő belvíz folytán nem tudtak időben vetni, tehát ami az aszálynak az eredményeképpen késve lett vetve, utána szinte nem került aratásra. Tehát olyan te rületek is vannak, ahol előző évben, 1999ben a belvíz miatt, a következő évben, 2000ben pedig az aszály miatt szinte nem tudtak semmit aratni. Közben pedig hitelből gazdálkodnak, a hitelnek a visszafizetése pedig ketyeg. Tehát olyan gondok vannak, hogy a harmadik évben, ami most következne, szinte már vannak olyan gazdálkodók, akik nem tudják miből megfinanszírozni, a bankok pedig már nem szívesen adnak hiteleket. Gazdahitelekre, egyebekre pályáznak, ez tény, tehát erre van lehetőség, de akkor is annyira tőkehiányos lett az ágazat, a növénytermesztés emiatt, hogy most itt mindenféleképpen az tény, hogy a kormány háromezer forinttal támogatta azoknál az aszálykárt, ahol bejelentés történt - kettővel, hárommal, én azt mondom, hogy egyébként erre ez mód is , aki annak idején megtette a bejelentést az aszályra, azt most is vissza tudjuk keresni, tehát hogy milyen formában lehet a pénzt elosztani, amit a miniszter úr mondott, erre már valahol ez azért megoldás. (23.10) Mert aki bejelentette a kárt - van, aki ne m tette, azt mondta, hogy 23 ezer forintért nem teszi , annál ez nyomon követhető, tehát azért ebből lehetne valamit látni. Még egy gondot elmondanék, és ez ebben az évben korrigálva lett: tavaly a földalapú támogatás miatt szerződési kötelezettség volt arra, hogy földalapú támogatást lehessen felvenni. Ennek okán bizonyos fokú pénzügyi kötöttség volt, azaz például a kukoricánál 1700 forint körüli szerződésekkel
