Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 5 (190. szám) - A mezőgazdasági termelőket sújtó rendkívüli aszálykár kárenyhítési lehetőségeinek vizsgálatáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - PÁSZTOHY ANDRÁS (MSZP):
678 talajokon egyre jobban jelentkezik. Abban az esetben, ha a költségek nem haladnák meg az előál lított termék értékét, tehát amit vásárláskor kapnak a termelők, akkor könnyebben ki lehetne ezt heverni, azonban minél nagyobb a költségfelhasználás, annál nagyobb lehet a termelőknek a vesztesége is. Akárhogyan is következik be az aszá ly, Magyarországon a gazdák ilyen módon bekövetkező kárának az orvoslását minden kormánynak vállalni kellene, nem úgy, mint ahogy azt például 1995ben a Szocialista Párt úgy oldotta meg, hogy támogatták az eladósodott, hitelt igénybe vett szövetkezeteket a hitel visszafizetésére, tehát lényegében ismét a bankokat konszolidálták. Tény az, hogy így a gazdálkodók egyre jobban pénzhiányosak lesznek, tény, hogy a mezőgazdaságból hiányzó összeg, amely a gazdálkodás megerősítéséhez lenne szükséges, már több mint e zermilliárdra tehető. Aki ilyen körülmények között aszálykárt szenved, az nagy valószínűséggel tönkremegy, önhibáján kívül. Nekünk sem előnyös, hogy ilyen gyenge pozícióban menjünk az Európai Unióba, az éhes farkas szemléletű gazdálkodók közé. Különben nyi lvánvaló, többször elhangzott az európai uniós politika, amelynek az volt a lényege, már 1991ben hallottam azt, hogy tönkre kell tenni a magyar mezőgazdaságot, hiszen akkor sokkal szívesebben fogad minket az Európai Unió. Érdekes ez. A törvényjavaslat teh át nem ezt az ezermilliárdot akarja megcélozni, de feltétlenül szükség van arra, hogy aszálykár esetén legalább annyi tőkeinjekciót kapjanak a gazdák, hogy a következő évet finanszírozni tudják. Ha ezt nem kapják meg a termőföld 65 százalékán gazdálkodó ma gángazdák, kénytelenek lesznek a végén a földjüket eladni, amiből egyes politikai körök azt a következtetést vonhatják le, hogy na ugye, a lusta magyar gazdának nem kell a föld, nyugodtan el lehet kótyavetyélni a külföldieknek. Olyan finanszírozás viszont nem jöhet számításba, amely 1995ben egy szemérmetlen bankkonszolidáció volt, hiszen az aszálykártámogatásból csak a hitellel rendelkezők részesülhettek, ami a szövetkezeteknél durván 100 százalékot jelentett, a gazdáknál még az 1 százalékot sem érte el. Vannak ezért olyan gazdák még ma is, akik nem ezt a 2000es aszályt, hanem még az 1995ös aszály következményeit sem tudták kiheverni. Ami az egyéb elemi károk vonatkozását illeti, tehát szükség lenne hasonló támogatásra, bár ezek általában biztosíthatók, azonban ezek költségnövelő tényezők is, és még ezt sem tudja a gazdálkodó jövedelmezősége elviselni, hiába 40 százalék belőle az állami támogatás. Tehát a fentiek alapján a Magyar Igazság és Élet Pártja feltétlenül támogatja a H/3306. önálló képviselői ind ítványt. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Pásztohy András úr, az MSZP képviselője. PÁSZTOHY ANDRÁS (MSZP) : Tisztelt Ház! Valóban a parlament mindkét oldala támogatta a bizottsági ülésen a javaslatot. Ez a javaslat egyébként megítélésem szerint ráirányítja arra a figyelmet, hogy igazából az agrárstratégia hiánya, a támogatási törvény hiánya arra enged bennünket következtetni, hogy valahogyan erre orientáljuk a kormányzat figyelmét, hiszen ez abból következ ik. Mert ha például a tisztelt kormány elfogadta volna a szocialista képviselőtársaimnak azt a javaslatát, amelyben megfogalmaztuk egy tízmilliárdos katasztrófaalapnak a létrehozását a 2001. évi költségvetésnél, akkor már közelebb állnánk a megoldáshoz, ho gy kezelnénk a problémát. Valóban azt, hogy 18 milliárd forint kelle, lehet vitatni, ezen valóban lehet polemizálni, és az is igaz, amit a képviselőtársam elmondott, hogy a nagyságrendeket meg kell vizsgálni, és nem 200300 hektár alattfelett van aszály, aszály mindenhol van, hol kevesebb, hol erőteljesebb. Egy biztos, hogy valamit kell tenni, mert azok a számok igazak, hogy valóban ezermilliárd hiányzik a mezőgazdaságból, a mezőgazdaságból tőke áramlik ki most is, és bizonyos szakértők szerint legalább 2 00300 milliárd kellene csak a technológiai bővítésre, megújulásra az ágazatban. Ezt csak azért mondom, mert a tőke hiányzik, és ezzel is egy tőkét szeretnénk visszapótolni.
