Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 5 (190. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyek ellen-őrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló 1994. évi XXIII. törvény módosításáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általá... - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP):
604 meghozott szabályaira, 90 évről volt szó abban a törvényben, ami egy kicsit alternatívája lehet ennek a 150 évnek. Az sem sokkal kevesebb, mint a 150 év, ha már történelmi távlatokb an nézzük. Úgy gondoljuk, hogy a 150 év rendkívül hosszú. Nyilván ebből le kell venni, mert enélkül - mint ahogy Lezsák Sándor képviselőtársam is mondta - a parlament nem fogja támogatni ezt a 150 évnyi előterjesztést. Köszönöm szépen a figyelmüket. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces időkeretben megadom a szót Pető Iván képviselő úrnak, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából. Képviselő úr! DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt előttem szó ló Képviselő Úr! Ami a 150 és a 90 évet illeti, ne felejtsük el, amikor erről a javaslatról beszélünk, hogy ez a 150 év a diktatúrának nevezett - tehát nem demokratikus - időszak irataira vonatkozik. A 90 év kapcsán - bármennyire is nem értek vele egyet, h ogy ilyen javaslat került elfogadásra - mégiscsak egy demokratikus berendezkedésről van szó. A másik megjegyzésére: ahogy Hack Péter elmondta, a mostani állapotában - tehát a Történeti Hivatalról, egy speciális feladatokat ellátó intézményről van szó - nem kifogásolja senki, sőt érthetőnek tartjuk, hogy a költségvetése messze meghaladja - akár ha folyóméterre vetítjük, akár ha foglalkoztatott személyekre, akármire vetítjük, messze meghaladja - a normálisnak, szokásosnak nevezett levéltárak költségvetését. E z a helyzet attól változik meg, ha ebből szaklevéltárat csinálunk. Olyan konfliktus keletkezik egy szakmán belül, ami meglehetősen nehézzé teszi az itt dolgozó emberek dolgát, hiszen megszűnik az a speciális helyzet, ami eddig a hivatalt jellemezte. Sok, i lletve pontosabban három szaklevéltár van, és senki nem mondhatja azt, hogy az Országos Levéltár a maga Mohács előtti okleveleivel és XVIXVII. századi irataival nem különleges feladatot lát el, ezzel szemben viszont a fizetések, a pénzügyi ellátottság mes sze rosszabb, mint ennél a hivatalnál. Most ennek a hivatalnak a költségvetése körülbelül akkora, mint az Országos Levéltáré. Ha ez szaklevéltár lesz, nehezen védhető ez a helyzet. Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Kö szönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Hozzászólásra következik Fenyvessy Zoltán képviselő úr, a MIÉP képviselőcsoportjából; őt követi majd Kiss Gábor képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. (Dr. Kiss Gábor jelzi, ho gy nem kíván szólni.) A képviselő úr visszalépett hozzászólási szándékától. Öné a szó, képviselő úr. DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP) : Elnök Asszony! Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A MIÉP képviselőcsoportja mindig is azt az álláspontot képviselte, hog y a kiemelten fontos közigazgatási, államhatalmi, igazságszolgáltatási, valamint tömegtájékoztatási tisztségek betöltése esetén nem elegendő pusztán az alkalmasság, hanem szükséges bizonyos fokú erkölcsi alkalmasság is. Ezt a célt szolgálta a köznyelvben ú gynevezett átvilágítási törvénynek nevezett, 1994. évi XXIII. törvény korabeli megalkotása, amely azóta sokszor módosításra került, és körülötte nagyon sok, indulatoktól sem mentes vita volt. (17.20) A rendszerváltás során hirtelen nyitottá vált magyar köz szolgálati rendszerben nemcsak szakmailag alkalmatlan emberek sokasága vállalt fontos tisztséget, hanem számos, erkölcsileg
