Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 5 (190. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyek ellen-őrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló 1994. évi XXIII. törvény módosításáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általá... - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP):
605 alkalmatlan embert is megválasztottak ilyen tisztség betöltésére, illetve számos ilyen ember fogadott el ezekre a tisztségekre kinev ezést. Csak az első kormányzati ciklus végén, 1994ben került megalkotásra egy óvatos tartalmú átvilágítási törvény. Az 1994ben bekövetkezett kormányváltás során a következő parlamenti ciklusban ennek a jogszabálynak az igénye és érvényesíté se pangott. Az 1998as ismételt kormányváltást követően lassú fokozatossággal kezdett felmerülni a szakmailag és erkölcsileg alkalmas, kiemelten fontos köztisztségeket betöltő személyek iránti igény. Ilyesminek a kialakítása természetesen nem megy egyik na pról a másikra, mivel hosszú időt igényel a folyamat, és rengeteg politikai csatározással is jár. Ennek a folyamatnak a részeként fogadta el az Országgyűlés a vonatkozó törvény módosításáról szóló 2000. évi XCIII. törvényt. Az Országgyűlés ennek a törvényn ek az elfogadásával módosította az úgynevezett átvilágítási törvényt. Ez a módosítás előremutató tartalmú volt, bár sokkal szűkebb körű, mint szerettük volna, hiszen az úgynevezett átvilágítási eljárást számos tisztség betöltőjére kiterjesztette. Ezt a tav alyi törvénymódosítást a MIÉPfrakció is támogatta. A jelenlegi törvényjavaslat az úgynevezett átvilágítási eljárással érintett személyi kört nem érinti - sajnos, tehetjük hozzá , tehát az se nem bővül, se nem csökken. Megjegyezzük: ami a személyi kört il leti, az elég szerencsétlenül lett megállapítva a tavalyi törvényben. Számos ismétlés szerepel a felsorolásban, például legfőbb ügyész, legfőbb ügyész helyettesei, ügyészek, holott nyilvánvaló, hogy a legfőbb ügyész és a helyettesei is ügyészek, tehát fele sleges a felsorolás - ez azonban a kisebbik baj. A nagyobbik baj az, hogy a felsorolásból fontos személyek kimaradtak, fontos tisztségeket betöltő személyek, és abban jelentéktelen személyek vagy jelentéktelen tisztséget betöltő személyek is szerepelnek. K imaradt gyakorlatilag az egész helyi közigazgatás, például a főpolgármester, a főpolgármesterhelyettes, a főjegyző, a megyei közgyűlések elnökei, frakcióvezetői, a megyei jogú városok és fővárosi kerületek polgármesterei, alpolgármesterei, vagy az ORTT ve zetői, a jegyzők és így tovább. Bekerültek azonban például a helyi terjesztésű lapok olvasószerkesztői, rovatvezetői, főmunkatársai. Kialakult tehát az a helyzet, hogy a Karancs Népe című lap olvasószerkesztője vizsgálat alá vont személlyé vált, míg a Nógr ád megyei közgyűlés elnöke kimaradt ebből a körből. A módosítani javasolt, úgynevezett átvilágítási törvény végrehajtásának a gyakorlati hatása a javaslat szerint továbbra is csupán erkölcsi jellegű következményekkel fog járni. Ez azt jelenti, hogy maraszt alás esetén továbbra sem köteles senki lemondani a választott tisztségéről, illetve aki érintett személyt kinevezett valamilyen fontos tisztségre, az továbbra sem köteles a kinevezését visszavonni. Ez alól kivételt jelentenek: a Történeti Hivatal elnöke és elnökhelyettese, valamint az ellenőrzést végző, bírákból álló testület tagjai, akiknek a vizsgálatát a kinevezésük előtt el kell végezni. A törvényjavaslat úgynevezett átvilágításra vonatkozó része szerintem kodifikálásra alkalmatlan joganyag, hiszen anna k időbeli hatálya 2004. június 30án hatályát veszti. Ez egy meghosszabbított és kitolt határidő, hiszen a törvény megalkotásakor egy 2000. évi dátum volt kitűzve, az 1972 után született személyek vizsgálatát pedig a jogszabály ki is zárja. A jelenlegi tör vényjavaslat a levéltári adatkezelés részleteivel is foglalkozik, és abban nagyon fontos részeket láthatunk elrejtve. A módosító javaslat ugyanis választ ad arra, hogy minek alapján történik a fontos köztisztviselők ellenőrzése. Ha most már a Történeti Hiv atalt is ide számítjuk, akkor négy országos szaklevéltár működik az országban, a Hadtörténeti Levéltár, a Központi Statisztikai Hivatal levéltára és a Vízügyi Levéltár. Ezen túlmenően vannak felsőoktatási, tudományos, kulturális intézmények gondozásában is levéltárak, amelyekben lehet kutakodni. Annak a részletes szabályait, hogy ki és milyen módon kutathatja a jelenleg kialakult helyzet előzményeit, a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény tart almazza. Kivételt képez azonban ez alól a Történeti Hivatal által gondozott levéltári anyag. Erre nagyon szigorú betekintési szabályok vonatkoznak, s a jelenlegi törvényjavaslat is szigorú szabályokat
