Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 5 (190. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyek ellen-őrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló 1994. évi XXIII. törvény módosításáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általá... - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. HACK PÉTER (SZDSZ):
598 Miközben a javaslat deklarált célja az, hogy a múlt feltárásához hozzájáruljon, miközben arról beszél, hogy az információs önrendelkezési jog kiterjesztését szeretné elérni, a javaslat valójában látványosan megtagadja a rends zerváltás tényét azzal, hogy a volt IIIas főcsoportfőnökségen belül kizárólag a III/IIIas ügyosztályt tekinti olyannak, amely 1990 előtt elnyomó funkciót látott el; és a IIIas főcsoportfőnökség valamennyi egyéb részlegét felmenti ez alól a vád alól, és az iratait teljes mértékben azonosan kezelendőnek tekinti, mint a mai állambiztonsági, illetve nemzetbiztonsági szervezeteknek az iratait. Ezzel gyakorlatilag jogfolytonosságot teremt a politikai rendészeti osztálytól az ávón, az ÁVHn, a IIIas főcsoportf őnökségen keresztül egészen a mai titkosszolgálatokig. A törvény a múlt rendszerben jogellenes tevékenységet folytató titkosszolgálatok érdekeit az elnyomást elszenvedő polgárok információs önrendelkezési joga és a nemzeti önismeret joga elé helyezi. Elsős orban nem a polgárokat és a nemzeti múltat tisztázókat védi, hanem a titkosszolgálatokat és azok apparátusát. Ahelyett, hogy az információs önrendelkezési jogot kiszélesítené, tágítaná, szűkíti azzal, hogy a volt pártállami ügynökök adatait 150 évre titkos ítja. Ez azt jelenti, hogy az 1945 és '89 között folytatott pártállami elnyomó titkosszolgálati tevékenységek iratait, illetve az ezeket végző személyek adatait 2095 és 2139 között lehet majd megismerni. Ez teljes mértékű abszurditás! 1996ban, amikor megs zületett a Történeti Hivatalról a törvény, ez a törvény - a vitákban részt vevők jól emlékeznek rá - kompromisszum eredménye volt. Akkor is az akkor kormánypárti SZDSZ azt az elvet képviselte (Demeter Ervin: Ő terjesztette elő!) , a koalícióban előterjesztő SZDSZ azt a véleményt képviselte, hogy minél szélesebb körben meg kell ismerni a múltat. Akkor az MSZP nem merte előterjeszteni azt a javaslatot, amit Demeter Ervin most előterjesztett. Ez a javaslat visszalépés az akkori törvényhez képest. Az SZDSZ akkor is azon az állásponton volt, amin most, hogy az 1990 előtt titkosszolgálati tevékenységet végző szervezetek iratait, valamennyi ilyen szervezet iratát egységesen a Történeti Hivatalnál kell elhelyezni. Álságos és képmutató az a magatartás, ami különböztet a III/IIIas és a IIIas főcsoportfőnökség többi részlege között. Álságos és képmutató az az álláspont, amit ez a törvény tovább erősít, hogy az az ügynök, amelyik katonatársait jelentette fel, jó ügynök volt, azt a rendszerváltás után is védeni kell, de az az ügynök, amelyik III/IIIas ügynökként tevékenykedett, feltéve, ha közszereplővé válik, nem volt jó ügynök, ha nem válik közszereplővé, akkor 150 évig titkosítjuk az adatait. Álságos és képmutató az a megállapítás, amely azt az ügynököt, aki külföldi ösztöndíjasként jelentett a pártállami titkosszolgálatoknak, semmifajta átvilágításnak nem veti alá, míg azt az ügynököt, amelyik egyetemi társaival szemben mutatott ilyen tevékenységet, átvilágításnak veti alá. (16.50) Az SZDSZ azt javasolja e törvényjava slattal kapcsolatban is, hogy minden 1990 előtti iratot, bármelyik állambiztonsági csoportfőnökségnél keletkezett, tehát a teljes IIIas főcsoportfőnökség iratait a Történeti Hivatalnál kell elhelyezni, és a teljes iratanyagot fel kell szabadítani a kutatá s számára. Az 1990 után, tehát a rendszerváltozás után keletkezett titkosszolgálati iratokat pedig a levéltári törvénynek megfelelően a levéltárban kell elhelyezni úgy, ahogy eddig is történt. Elfogadhatatlan számunkra, hogy úgy tegyen a törvényalkotó, min tha '90ben nem lett volna egy cezúra, nem lett volna választóvonal az azt megelőző és az azt követő titkosszolgálatok között. Az SZDSZ álláspontja ezen felül, hogy minden 1990 előtt ügynöki tevékenységet végző személyt közszereplőnek kell tekinteni, hisze n e személyek titkos meghatározó részesei voltak a pártállami elnyomó rendszernek. Amikor arról beszélünk, hogy az embereknek joguk van megismerni a múltat, akkor arról is beszélünk, hogy az egyéneknek joguk van megismerni saját sorsukat, saját életük tört énéseit, hogy adott esetben miért rúgták ki őket a munkahelyükről, miért vesztek össze munkatársaikkal, milyen titkosszolgálati akció volt ezek mögött a sorsokat tönkretevő, látszólag családi vagy munkahelyi konfliktusok mögött.
