Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 5 (190. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyek ellen-őrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló 1994. évi XXIII. törvény módosításáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általá... - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. HACK PÉTER (SZDSZ):
599 De joguk van megismerni azt is, hogy ezekben a katonai elhárítás, a katonai területen működő ügynökök vagy a kémelhárításban működő pártállami ügynökök milyen szerepet vállaltak. Milyen szerepet vállalt a pártállami titkosszolgálat a demokráciáért küzdő külföldi emigráció belső konf liktusaiban, hogyan tette tönkre az emigrációt, hogyan hozott létre megosztást, olyan megosztást, amely sok helyen a mai napig is tart? Mi volt ennek a korszaknak a belső mozgatórugója? A közszereplők közül kik voltak azok, akik nem a saját elhatározásukbó l, hanem a titkosszolgálat utasítására jártak el? E személyek tehát nem érdemlik meg azt a védelmet, amely adatvédelem megilleti az áldozatokat. Az SZDSZ javaslata az, hogy töröljék azt a gyakorlatot, amely 2009ig elnyújtotta a pártállami titkosszolgálato k iratainak átadását; töröljék azt a helyzetet, hogy a mai titkosszolgálatok gyakorlatilag élő anyagként, jogfolytonosan kezelik a pártállami titkosszolgálatok adatait. Ez a mostani javaslat teljes mértékben szembekerül azzal a ténnyel, hogy KeletEurópába n 1990ben rendszerváltozás volt. Felhívom a tisztelt Ház figyelmét, hogy e tényt, hogy történt egy változás az emberiség történetében '90ben, olyan országok is méltányolják az irattári anyagok kezelésénél, ahol az országon belül nem történt rendszerválto zás. 1997ben az amerikai szenátus létrehozott egy bizottságot, az úgynevezett Moynihanbizottságot, amely három éven keresztül vizsgálta felül a CIA hidegháborús iratait, és több mint hárommillió oldalnyi irat felszabadításáról döntött 2000ben; néhány sz áz oldal pontosan megjelölt tartalmú, csak részleteiben nem kifejtett - tehát a tárgyát tekintve tudható, milyen tartalmú - CIAirat titkosítása maradt fenn. Az Egyesült Államokban nem történt rendszerváltozás, mégis tudták azt, hogy a hidegháború előtti k orszak CIAtevékenysége és az azt követő korszak CIAtevékenysége más megítélés alá került. E javaslat homlokegyenest ellentétes tendenciát folytat, azt a tendenciát, hogy a pártállami ügynökhálózat, amely külföldön tevékenykedett, 150 éves védelmet élvez. Azt a gyakorlatot folytatja, hogy a katonai területen dolgozó ügynökhálózat, hálózati személyek, hivatásos alkalmazottak személyazonosító adatai 150 évig titkot képeznek. Miért mondják azt, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, hogy ez a törvény a múlt feltárását szolgálja? Ez a törvény nem a múlt feltárását, hanem a múlt eltitkolását szolgálja, oly módon, hogy ne csak a gyermekeink, hanem az unokáink se ismerhessék meg, hogy ki, hogyan, miért mozgatta ennek az országnak a történetét. Ellentétes ez a gya korlat azzal a megoldással, amit Németország választott a rendszerváltozás után, ahol a Gauck Intézetben a mai titkosszolgálatok irataitól elkülönítetten kezeli a Stasiiratokat, és azok kutathatóságát szabaddá teszi. Miért nem ezt a megoldást választja ez a törvényjavaslat? Rendszeresen felsorolja... - Demeter Ervin most is ránk mutogat, amikor azt mondja, hogy mi miért nem ezt választottuk. (Demeter Ervin bólint.) Azért nem ezt választottuk, mert mi az MSZPvel együtt voltunk koalícióban. Önök nincsenek a z MSZPvel koalícióban, több okkal kérdezhetem önöktől, hogy önök most, tizenegy év után miért nem szabadítják fel azt, amit mi annak idején a koalícióban nem tudtunk elérni. Most miért nem szabadítják fel az iratokat, most miért nem teszik átláthatóvá a t eljes IIIas főcsoportfőnökség iratanyagát? Most milyen titkolnivalójuk van a mostani kormánypártoknak, hogy ahelyett, hogy ésszerű határidőket szabnának, ezzel a teljesen abszurd 150 éves határidővel állnak elő? Tisztelt Ház! Az SZDSZ nem támogatja azt a megoldást, hogy a Történeti Hivatal szaklevéltárrá váljon. Az az álláspontunk, hogy a Történeti Hivatalnak meg kell őriznie a mostani speciális jogállását, azt a speciális jogállást, hogy e hivatal feladata az 19451990 között végzett titkosszolgálati tevé kenységek esetében az adatok kezelése, ezek kutathatóságának megteremtése mindazok számára, akik az egyéni információs önrendelkezési jogukkal akarnak élni, mind a kutatók számára, akik a nemzet önismeretének feltárásához hozzá kívánnak járulni. Nem támoga tjuk azt, hogy egy olyan szaklevéltár jöjjön létre, amely nem illeszkedik bele a magyar jogrendbe, az Országgyűlés alá rendelt speciális szaklevéltár, amely, ha akarom, szaklevéltár, ha akarom, lusztrációs hivatal. Ennek a hivatalnak meg kellene maradnia a z átvilágítást, a lusztrációt, a múlt ezen speciális korszakának feltárását végző szervezetnek. Ha ilyen marad, akkor
